II. Rákóczi Ferenc sokak számára elsősorban a szabadságharc vezéralakja. Egyháztörténészként mit tart a személyiségében és örökségében a leginkább időtállónak?

A fejedelem hívő római katolikus volt, egyszersmind a felekezeti béke megteremtésére törekedett abban a korban, amikor a római katolikus egyház az erőszakot is alkalmazhatónak tartotta a protestáns egyházakkal szembeni társadalmi térnyerés érdekében. A felekezeti békét a szabadságharc belső egysége zálogának tekintette. Számontartotta, hogy többségében református katonái vannak.

Mélyen vallásos emberként a száműzetésében is a hitéből merített erőt. Hogyan fedezhetjük fel a hit szerepét az életében, és mit üzenhet ez ma a református közösségeknek?

A vezérlő fejedelem kegyességére igen nagy hatást gyakorolt a Cornelius Jansen (1585–1638) németalföldi teológusról elnevezett római katolikus teológiai törekvés, amely Szent Ágoston nyomán a belső elmélyülést, az őszinte bűnbánatot, a kegyelem erejét és a kiválasztást hangsúlyozta. Alázattal és hűséggel viszonyult ahhoz a küldetéshez, amelyet Isten munkájaként ismert fel életében. Küldetéses életet élt, s ez nem felekezeti sajátosságokból, hanem keresztyén öntudatból fakadhat ma is. Istentől nyert hivatásunk van a világban.

Milyen kapcsolat fűzte Rákóczit a reformátussághoz, illetve a korabeli protestáns közösségekhez? Mennyiben tekinthető a magyar református emlékezet részének?

Az említett felekezeti békére való törekvés ügye miatt megilleti a hely a református emlékezeti kultúrában. Személyes befolyására született a szécsényi országgyűlésen olyan intézkedés, amely számos, korábban erőszakkal elvett evangélikus és református templomot adott vissza protestáns gyülekezeteknek.

Földesúrként református gyülekezeteket is támogatott a Hegyalján. A bujdosó kollégiumnak a fejedelem nyújtott lehetőséget, hogy visszatérhessen Sárospatakra.

A 350. évforduló jó alkalom az újrafelfedezésre. Ön szerint mi az, amit ma talán kevésbé értünk vagy hangsúlyozunk Rákóczi életével kapcsolatban?

Meg kell állapítanunk, hogy a nagyságos fejedelem mélyen hívő, vallásos ember volt. Ne intézzük el ezt a kérdést annyival, hogy ebben csupán korának gyermeke, mivel a XVII. század végén és a XVIII. század elején általában az emberek vallásosak voltak. Van ebben persze bizonyos igazság, ő azonban nem általában volt vallásos: tetteit, eszméit, elképzeléseit, törekvéseit a hite határozta meg. Ez azt jelentette, hogy döntéseit általában abban az összefüggésben hozta meg, hogyan ítél róla Isten. Mindent vele beszélt meg. Különösen is szép dokumentuma ennek a száműzetésében írt vallomásai.

Sárospatak, a pataki kollégium és a teológia különösen is kötődik Rákóczi örökségéhez. Milyen programokkal, kezdeményezésekkel készülnek az emlékévre?

Számos olyan műtárgyat őrzünk, amely II. Rákóczi Ferenc őseihez kötődött. Ilyen nagyapjának és nagyanyjának – I. Rákóczi György, Lorántffy Zsuzsanna – Bibliái, könyvgyűjteményük számos darabja vagy más, a mindennapi élethez tartozó, egykor személyes használatukban lévő tárgyak.

A vezérlő fejedelem szobra a kollégium előtt, az iskolakert bejáratánál található. A nyár folyamán kiállítást rendezünk A Rákóczi család öröksége címmel, valamint teológiai konferenciát szervezünk ősszel a szabadság teológiai értelmezése témájában.