A Pink Floyd angol együttes a rocktörténelem egyik legsikeresebb zenekara lett. Több mint háromszázmillió albumot adtak el világszerte. 1979- ben megjelent a We don’t need no education című számuk, amelyet magyarra így is fordíthatunk: Nem, nem kell oktatás. Ebben hangzik el ez is: „Nem, nem kell oktatás, / Nem, nem kell manipulálás, / Sötét szarkazmus az osztályteremben, nem, / Tanár, hagyd a gyerekeket békén, / Hé, tanár, hagyd a gyerekeket békén.”

Bár a szám nem mondja ki nyíltan, de sejteti, hogy a tudás, az ismeret és a szeretetteljes élet szemben áll egymással. Ezzel választás elé állít. Tény, hogy a tudás könnyen vezethet gőgösséghez. Másrészt akad olyan ember, aki a tudását, ismeretét rombolásra használja. Mindezt nem a Pink Floyd állapította meg – folyamatos dilemma még a keresztyénségen belül is. Bizonyára sokan találkoztak már a „hinni vagy cselekedni”, a „beszélni vagy segíteni”, az „Istenhez vagy az emberekhez ragaszkodni” szembeállításokkal. A felületes olvasó számára ez még igeileg is alátámasztható, hiszen „az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít” (1Kor 8,1).

Könnyű eljutni a szakasz kapcsán arra, hogy Pál apostol szembeállítja az ismeretet és a szeretetet. Sok keresztyén meg így is tesz, és feloldásként a szeretet mellett foglal állást. Hiszen ki ne értene egyet azzal, hogy a keresztyénségnek ez a lényege? Pál itt azonban nem a szeretet és az ismeret között lát feszültséget, hanem valójában kétféle ismeretről, kétféle tudásról beszél. Az egyiket az önzés, a másikat az önfeláldozás vezérli.