Miről döntenek 2026-ban az egyházközségek?

A közegyházi választási rendszer a teljes jogú egyháztagokra épül, de nem közvetlen módon. A teljes jogú egyháztagok 2023-ban választották meg a presbitériumok tagjait. Ezek a testületek 2024 elején léptek hivatalba.

A presbitériumok megbízatásának félidejében, tehát a harmadik év végén zajlik az egyházmegyei és az egyházkerületi tisztségviselők, illetve a zsinati tagok megválasztása, amelyen az egyházközségek szavazati jogát a presbitériumok gyakorolják. A tisztségviselők megbízatása hat évre szól, ez alól csak a gyülekezeti lelkipásztorok kivételek, akiket határozatlan időre választanak.

Minden egyházközség egyforma súllyal szavaz?

A gyülekezetek szavazatainak száma egytől ötig terjedhet. Az alkotmánytörvénybe foglaltak alapján mindegyiknek van legalább egy szavazata. Ha azonban egy egyházközségben több önálló lelkipásztori állás is van, a szavazatok száma növekszik. Ezenfelül a létszám is számít: ha a választójoggal rendelkező tagok száma meghaladja az ezer főt, minden további megkezdett ezer tag után plusz egy szavazat jár, azonban nem haladhatja meg az ötöt. A legtöbb magyarországi egyházközség egyébként értelemszerűen az alapkategóriába esik, azaz egy szavazattal rendelkezik. A szavazati számértékeket a választást megelőző évben, azaz 2025-ben állapították meg az egyházmegyei közgyűlések.

Kiből lehet vezető?

A jelöltté válásnak meghatározott feltételei vannak. A jelölési folyamat az egyházmegyei közgyűléseken zajlik – akár szóban, akár írásban –, ahol bármely két tag javaslatot tehet egy személyre. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy az illető vállalja a megbízatást. Püspöknek és esperesnek olyan lelkipásztor jelölhető, aki legalább tízévnyi önálló lelkipásztori szolgálattal rendelkezik. A presbiteri, azaz nem lelkészi vezetők, az egyházkerületi és egyházmegyei főgondnokok jelölése kapcsán megemlíthető, hogy ezekre a tisztségekre hitben és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, vezetésre alkalmas és közmegbecsülésben álló presbiter jelölhető, aki legalább hat év presbiteri szolgálattal rendelkezik. Ugyanazt a személyt legfeljebb kétszer lehet újraválasztani, vagyis egy vezető legfeljebb három ciklust – összesen tizennyolc évet – tölthet ugyanabban a tisztségben.

Mely tisztségekről dönt a presbitérium, és hogyan zajlik a szavazási folyamat?

A presbitériumok három testület megválasztásáról döntenek: az egyházmegyei és az egyházkerületi elnökségről (esperes és egyházmegyei főgondnok, illetve a püspök és az egyházkerületi főgondnok), valamint a Zsinat egyházmegyéből választott tagjairól. A többszintes jogi folyamat csúcspontja a Magyarországi Református Egyház legfőbb törvényhozó testületének, a Zsinatnak a megalakulása. Erre 2027 februárjában kerül sor. Az alakuló ülésen választják meg a Zsinat lelkészi és presbiteri elnökét, alelnökét, valamint a jegyzőket. A presbitériumoknak tehát 2026- ban arról kell dönteniük, kikre bízzák az egyház kormányzását 2032-ig.