Hogyan változott az életmódunk az elmúlt években?
Egyre kényelmesebb, mozgásszegényebb életet élünk: ma már szinte mindent el tudunk online intézni a bevásárlástól kezdve az ételrendelésig, ezért alig kell kimozdulnunk otthonról. A covid csak ráerősített erre a tendenciára: a járvány után még több család és gyermek érkezett hozzánk jelentős súlygyarapodással.

A karantén, a távoktatás és a bezártság miatt a gyerekek jóval kevesebbet mozogtak, sokkal több időt töltöttek a képernyők előtt, miközben az unalom vagy a stressz miatt gyakoribbá vált a nassolás. Ebben az időszakban sok családnál felborult a korábbi rutin. Ma a gyerekek kevesebb időt töltenek a szabadban, ritkábban mozognak a természetben vagy akár a kertben, miközben a televízió, a számítógép és az okoseszközök előtt egyre több órát ülnek.

Milyen betegségek kialakulásának kockázatát növeli az elhízás?
Jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Gyakran vezet mozgásszervi problémákhoz is. Megterheli az ízületeket, a csontozatot – az egész szervezetet. Nemcsak fizikai, hanem lelki szempontból is súlyos teher. A gyermek önbizalma sérülhet, ha szorongást, kirekesztettséget él át, akár depresszív tünetek is megjelenhetnek. Már kisgyermekkorúak esetében is meghatározónak tartom a prevenciót, hiszen minél hamarabb kezdünk foglalkozni a problémával, annál nagyobb eséllyel tudjuk megelőzni a szövődményeket.

Miért vallanak gyakran kudarcot a gyors fogyást ígérő diéták?
Mert drasztikus változtatásokra épülnek, amelyek hosszú távon nem tarthatók fenn. Ilyen például a léböjtkúra vagy a szénhidrátok teljes megvonása. Ezek ugyan rövid idő alatt látványos fogyást eredményezhetnek, de számos veszélyt jelentenek a szervezetünk számára. Ha valaki néhány hét alatt szeretne eredményt elérni, az könnyen olyan megszorításokhoz vezet, amelyek miatt az étkezés nem élvezhető, szenvedéssé válik. Sokkal eredményesebb és fenntarthatóbb a fokozatos életmódváltás. Ebben minden tényező szerepet játszik: a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás, valamint a stressz kezelése és a mentális feltöltődés is. Az egészséges életmód ugyanis csak komplex egységként értelmezhető.

Milyen lelki okok állhatnak a túlevés hátterében?
A túlsúly és az elhízás hátterében sokféle lelki tényező állhat. Úgy látom, a korábbi generációk étkezési szokásai és nevelési elvei is hatással vannak erre. A nagyszüleink nemzedéke például még megélte a nélkülözést, az élelmiszerek nem voltak ennyire könnyen elérhetők, ezért kialakult az a szemlélet, hogy az ételt nem szabad meghagyni. Később inkább jutalmazás vagy tiltás kapcsolódott az étkezéshez. Ezek a minták mélyen beépülnek, és rendszerint később is hatnak. Ezért a felnőttek esetében érdemes egészen a gyermekkorig visszanyúlni és feltérképezni a korai beidegződéseket. Természetesen első lépésként fontos kizárni az esetleges szervi, organikus okokat. Sokszor valóban összetett a probléma, pszichés tényezők is szerepet játszhatnak. Ennek feltárása és mélyebb megértése időnként inkább pszichológusi kompetencia, ezért a szakemberek szoros együttműködése elengedhetetlen a hatékony segítségnyújtás érdekében.