Teolingvisztika: ahol szó és vallás összeér

Előfizetek

Kánaáni szleng, bibliai humor, az ábrahámi ígéret grammatikája, digitális írástanulmányozás, szent szövegek AI-asszisztált fordítása – egyebek mellett ezekkel a témákkal ismerkedhetett meg a hallgatóság a II. Teolingvisztikai Konferencián. A tudományterületeken és felekezeteken átívelő találkozó olyan kérdések köré szerveződött, amelyekben a nyelv és a szakrális kommunikáció áll a középpontban.

Egy jó tanácskozásról általában több kérdéssel távozunk, mint válasszal. A szakmai közeg ugyanis kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a kutatási dilemmáinkat egymás elé tárjuk, és a különböző nézőpontokkal, eltérő tudományos háttérből érkező hallgatóságtól továbbvezető gondolatokat, iránymutatást kapjunk. A közös gondolkodás célja hívta létre három évvel ezelőtt a Teolingvisztikai Konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Alkalmazott Nyelvészeti Kutatócsoportjának szervezésében. Olyan kutatókat hívtak meg, akik az egyházi kommunikáció nyelvi jellemzőivel, a vallásgyakorlás nyelvhasználatával, különféle szakrális szövegekkel vagy épp a teológiai szaknyelvvel foglalkoznak.

A konferencia révén a hazai szakemberek európai szintű hálózatba kapcsolódtak be, amely a teolingvisztika tanulmányozása köré épül. Idén újra megrendezték az eseményt, a KRE képviseletében M. Pintér Tibor és Szilágyi-Kósa Anikó, továbbá a Hermeneutikai Kutatóközpont álltak a kezdeményezés élére. A tanácskozásnak az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontja adott otthont június első felében.

A konferencia révén a hazai szakemberek európai szintű hálózatba kapcsolódtak be Fotó: Szilágyi-Kósa Anikó

Az egész napos tanácskozás témái és előadói egyaránt több meglepetést tartogattak. Elsőként azt, hogy nem maradtak meg a keresztyénség körein belül. Bár a legtöbb előadás forrásanyaga a Biblia és annak különböző változatai voltak, a zsidóság számára fontos szövegekről is hallhattunk. Nevezetesen szó esett a bonyolult felépítésű, arámi–héber keveréknyelven fennmaradt, jogi kérdésekkel foglalkozó Talmud magyarra fordításának tapasztalatairól és problémáiról. Egy másik szokatlan, ám tudományos nézőpontból igen üdvözölt tény volt az előadók rendkívül változatos háttere. Nyelvészek mellett ugyanis irodalmár, teológus, lelkész, bibliakiadó, orvos, rabbi, egyetemi tanár is beszállt a „kakukktojásversenybe”; a nap végére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ha a végzettségük szerteágazó is, a teológia és a nyelvészet összefonódásai (valamint a Biblia eredeti és az idők során többszörösen lefordított szövegeinek mély ismerete) mégis összekapcsolták a jelenlévőket.

A következőkben rövid válogatást olvashatnak a rendezvény gondolatébresztő felvetéseiből, amelyek a bibliafordítással kapcsolatban hangoztak el. Hogy a már emlegetett „jó konferenciák” hangulatát tükrözzük, elsősorban kérdéseket hagyunk a sorok között; a válaszok megtalálásához pedig közös gondolkodásra hívjuk olvasóinkat!

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!