Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor esperes-lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Olyan időszak előtt áll Európa, amelyben a keresztyén felekezeteknek egymásra kell támaszkodniuk, hogy elvégezhessék küldetésüket – vélekedik Szávay László, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány munkatársa, a Protestáns Sokadalom fő szervezője. Mivel a baptista, evangélikus, metodista és református közösségek tagjai sokszor keveset tudnak a másik felekezetről, ezen is szeretne változtatni a negyedik alkalommal sorra kerülő rendezvény.
A manna áldása negyven éven át éltette-vezette a népet, mindaddig, amíg már az ígéret földjének kenyerét ehették. Az ünnep nyitotta meg ezt a jobbat. Azaz nem tétlenségre váltja a munkát, hanem minősíti, nem szünet, hanem megszentelés, a nyugalom nem megszakítás, hanem teljesedés. Munkától szabad ideje korlátozza határtalan nyugtalanságunkat, mert folyton visszahív a kezdethez és véghez.
Egyedül érkeztem, és Istennel tértem haza – osztja meg a Válts irányt! IKE Fesztivál egyik résztvevője. A Zeteváralján tartott ötnapos rendezvényen csaknem ezer fiatal – hívő és nem hívő – kereste Istent és annak jeleit, hogyan kapcsolódhat össze a most és a mindörökké, miközben egymás előtt megnyílva egy kicsit saját keresztjeiket is letehették.
Amerikai tanulmányútjukon, a floridai Gainesville-ben és Kansas Cityben eltérő missziós modelleket ismertek meg Tikász Ábel, a budapesti Gyulai Pál utcai református gyülekezet lelkipásztora és felesége, Tikászné Berki Júlia. Azt is vizsgálták, miként kapcsolható össze a hit és a hivatás, illetve hogyan lehet a lelkészi szolgálatot hosszú távon is kiegyensúlyozottan végezni.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Jézus példája erősít abban, hogy van értelme és célja az életünknek akkor is, amikor nagy mélységbe jutunk. Valamit tanít nekünk az a helyzet. Az engedelmességet Istennek. Nem megfelelést emberi elvárásoknak, nem népszerűséget, nem sikert aratni, hanem Isten akaratát betölteni. Még Jézusnak is tanulnia kellett? A zsidókhoz írt levél ilyen képet rajzol róla, ezzel nem gyengíti az ő isteni hatalmát, hanem éppen erősíti a hitünket.
Fél évszázada aligha gondolta volna bárki, hogy valamikor majd orgonaszó tölti be az egykori pártházat. A hangszer a Károli-egyetem dísztermében egyszerre szolgálja az istentiszteleteket, az oktatást és a koncertéletet. Tervezésében részt vett Méhes Balázs orgonaművész, dékánhelyettes is. A hangzás egyszerre idézi Angster József örökségét és a bölcskei gyerekkor emlékeit. Közben már azok a fiatalok tanulnak itt, akik a gyülekezeteikben ülnek majd orgonához.
Lantos, ami lírai (költészet, költő), és jelenti az énekét hangszerrel kísérő középkori zenészt is. E rovat a szót elsősorban az első, azaz melléknévi értelmében veszi, református hitű, klasszikus poéták verseit ajánlva az olvasók figyelmébe. S arra keres választ: miért szép, mitől örök érvényű a választott költemény.
Miként a koszorú egybeöleli azokat a virágokat, amelyek díszítik, akként akarta Krisztus összeölelni népét és Istenét – de mielőtt megfeszítették volna, még a tanítványai is szétszéledtek. Feltámadása után azonban sikerült őket ismét egybegyűjteni, hogy minden napon az idők végezetéig az Isten mindeneket szárnyai alá gyűjtő, örökkévaló szeretetéről tanúskodjanak.
1946 augusztusában, miközben nagy erőkkel folyt az államosítás, a civil szervezetek betiltása és a „B-listázás”, az egyházon belüli „ellenzék” a Nyíregyházi Szabad Tanács előkészületei körül szorgoskodott, a református egyház csónakja pedig e politikai örvények közt sodródott, megjelent egy prédikáció a Sárospataki Igehirdető című lapban. A szerző, Szabó Lajos augusztus 20. kapcsán azt boncolgatta, hogy mi köze van a reformátusoknak ehhez az ünnephez.
Két erdélyi fiatal, Máté Vivien és Bányai Krisztina Noémi – a Szeretetszolgálat Önkéntes diakóniai év programjának résztvevőiként – fogyatékkal élők, illetve idősek ellátásában szereztek tapasztalatot. A projekt angol nyelvterületen is nyújt szolgálati lehetőséget: az Angliában töltött hónapok élményeiről Dobos Lídia számolt be. Mindnyájan hitben is formálódtak, egyszersmind új ismereteket szereztek.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Zeusz volt a főisten, aki villámokat szórt, és bármivé át tudott változni. A hírnökük Hermész, szárnyas saruval a lábán gyorsabban repült a szélnél, és gyönyörűen beszélt. Ezeket az isteneket mindenki ismerte és tisztelte, amerre görög nyelvű emberek éltek. Templomokat építettek, áldozatokat mutattak be nekik.
Augusztusban érik ez a szilvafajta (igen, valóban így hívják!), ekkor készülhet belőle a lekvár. Egy kedves ismerősünktől kaptunk három nemtudomszilva-fát, amely most már bőségesen terem. Tavaly főztem be először, ízletesre sikerült, a családom szerint egyaránt finom palacsintában és buktában is.
– Valami mindenképpen világra jön – ha nem egy kisbaba, akkor egy új lelkiállapot, másfajta békesség. Ez Isten kegyelmének titka: kinek mit ad oda, milyen úton vezeti tovább. Áldásos látni, hogyan fordul meg egy-egy pár az imádságos küzdelem után; rátalálnak a megnyugvásra, megszületik bennük a békesség Istennel, még ha korábban sokszor perben álltak is vele.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor esperes-lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Olyan időszak előtt áll Európa, amelyben a keresztyén felekezeteknek egymásra kell támaszkodniuk, hogy elvégezhessék küldetésüket – vélekedik Szávay László, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány munkatársa, a Protestáns Sokadalom fő szervezője. Mivel a baptista, evangélikus, metodista és református közösségek tagjai sokszor keveset tudnak a másik felekezetről, ezen is szeretne változtatni a negyedik alkalommal sorra kerülő rendezvény.
A manna áldása negyven éven át éltette-vezette a népet, mindaddig, amíg már az ígéret földjének kenyerét ehették. Az ünnep nyitotta meg ezt a jobbat. Azaz nem tétlenségre váltja a munkát, hanem minősíti, nem szünet, hanem megszentelés, a nyugalom nem megszakítás, hanem teljesedés. Munkától szabad ideje korlátozza határtalan nyugtalanságunkat, mert folyton visszahív a kezdethez és véghez.
Egyedül érkeztem, és Istennel tértem haza – osztja meg a Válts irányt! IKE Fesztivál egyik résztvevője. A Zeteváralján tartott ötnapos rendezvényen csaknem ezer fiatal – hívő és nem hívő – kereste Istent és annak jeleit, hogyan kapcsolódhat össze a most és a mindörökké, miközben egymás előtt megnyílva egy kicsit saját keresztjeiket is letehették.
