Magyarország népessége évek óta csökken. Milyen tényezők befolyásolják a gyermekvállalást?

A 2025-ös adatok szerint Magyarországon a teljes termékenységi arányszám – vagyis hogy egy nő élete során átlagosan hány gyermeket szül – 1,31 volt. Ez jóval elmarad a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges szinttől. A gyermekvállalási döntésnek több oka is lehet. Jelentős az újraházasodás, amely gyakran mozaikcsaládok kialakulásához vezet. Ezek működése szintén hatással lehet arra, hogy vállalnak-e további gyermeket. Sok nő azért mond nemet a második gyermekre, mert traumát élt át a szülés során. A családi és helyi közösségek fellazulása miatt a közvetlen környezetükben sem mindig számíthatnak elegendő segítségre. Régebben több generáció élt együtt, és a gyermeknevelésben a tágabb család is természetes támaszt jelentett. Az érzelmi okok mellett a gazdasági tényezők is fontos szerepet játszanak. Hasonlóképpen befolyásolja a döntést a lakhatási helyzet, hiszen egyre nehezebb saját otthonhoz jutni. A tinédzserek körében megjelent a klímaszorongás is: kétségeket ébreszt bennük, gyermekeiknek élhető lesz-e még a bolygó. Emellett sokan egyre későbbi életkorban találnak olyan társat, akivel családot szeretnének alapítani. Úgy vélem, többen vállalnának egynél több gyermeket, ha biztonságosabbnak éreznék a körülményeiket.

Késleltetheti a gyerekvállalást a korábbi kutatásában vizsgált posztadoleszcencia is. Mit takar ez a fogalom?

Olyan állapotot jelent, amikor a tizennyolc-húsz év körüli fiatalok megrekednek a serdülőkor és a felnőttkor között. Ennek gyakori megnyilvánulási formája az úgynevezett mamahotel, ilyenkor nehezen válnak önállóvá. Ezt a városunkban tanuló egyetemisták körében is megfigyeltem: hétvégente sokan hazautaznak, és a szülők, esetleg a nagyszülők kimossák, kivasalják a ruháikat, feltöltik az üres ételesdobozaikat. Emiatt a baráti és szerelmi kapcsolatok építésére kevesebb idő és lehetőség jut. A szülők attitűdje függőséget alakíthat ki, nehezítve az önálló élet elkezdését, amelyben a fiatalok felelősséget tudnak vállalni önmagukért, egy társért és a gyermekért. A jelenség kitolja a házasságkötés és a gyermekvállalás idejét, sőt akadnak, akik annyira nem tudnak elszakadni a szüleiktől, hogy később nem is alapítanak saját családot.

„Szaporodjatok, sokasodjatok” – mondja az Úr az első emberpárnak, majd később Nóénak és fiainak is. Parancsként vagy inkább áldásként értelmezhető ez a felszólítás?

Azt gondolom, nem teljesítendő célként kell rá tekintenünk, hiszen a Biblia több helyen is áldásként beszél a gyermekről. A 127. zsoltár így fogalmaz: „Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” Személyes tapasztalatom szerint a gyermek érkezése segít jobban megérteni Isten szeretetét is.

Ennek tükrében hogyan tekinthetünk a népesedési válságra?

Semmiképpen sem szabad félvállról venni, hiszen súlyos társadalmi probléma. Mégis közelebb vihet bennünket Istenhez, ha felismerjük a tőle kapott felelősségünket, és életünkkel is tanúságot teszünk arról, hogy a gyermek Isten ajándéka és áldása.

Másfél éve született meg a kislánya. Hogyan változtatta meg a gondolkodását, a hitét az anyaság?

A szeretetnek olyan új formáját és mélységét ismertem meg, amelyet korábban semmilyen más kapcsolatban nem tapasztaltam. Úgy érzem, a szülői szeretet segít valamelyest megérteni azt a szeretetet, amellyel Isten fordul a gyermekei felé.