Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.

A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.

Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.

Ha egy gyerek fejlődése eltér az átlagostól, a családok számára a bizonytalanság a legnagyobb nehézség. Ezért vágyhatnak a diagnózisra, csakhogy a segítség nem abban rejlik – magyarázza Siteri Erika pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai terapeuta. Megítélése szerint a szakma szemlélete is változik: egyre inkább a gyermek és családja szükségletei, nem pedig a kórisme kerül a középpontba.

... és józan mértéktartás legyen a nők megjelenésében és magatartásában a gyülekezeti alkalmakon – figyelmeztet az apostol. Miért volt szükség ilyen konkrét útmutatást adni az asszonyoknak, sőt, megszorítást? Mert baj volt. Tévtanítók veszélyeztették a közösséget és a tagok keresztyén életvitelét. Megtévesztő lelkű emberek ördögi tanításokkal káros, család- és életellenes beszéddel bomlasztottak.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Mi késztet embereket arra, hogy akár Rotterdam mellől, ezerötszáz kilométert megtéve Abaújvárra utazzanak? A magyar– szlovák határ menti apró faluba idén ezren érkeztek a LelkesítŐ7re. A legtöbben visszatérők, de mindig találunk olyanokat is, akik először vesznek részt, mert úgy hallották: itt nemcsak egymással, hanem Krisztussal is lehet találkozni.

Lantos, ami lírai (költészet, költő), és jelenti az énekét hangszerrel kísérő középkori zenészt is. E rovat a szót elsősorban az első, azaz melléknévi értelmében veszi, református hitű, klasszikus poéták verseit ajánlva az olvasók figyelmébe. S arra keres választ: miért szép, mitől örök érvényű a választott költemény.

– Jékely Zoltán: Vers a versről (1949)

A lelkünk háza ezért hasonlíthat a Kékszakállú herceg várára, amelynek hét ajtaja mögött lényének gyötrelme rejtőzött. Nem kellene ennek így lennie, ha lelkünk mélye nem valamiféle keserédes lomtár, hanem a szentek szentje volna. Hajdan a szent sátor, majd a templom mélyén volt ama szentély, ez a titokzatos hely, ahol Isten dicsősége, a Lélek jelenléte bizonyos volt népe számára.

Kimondhatatlan és kibeszéletlen volt a XX. század második felének kulturális átalakulása, a modern média megjelenése okozta változások sora és a kezdődő globalizáció megannyi problémája. Bár a történelmi egyházak tevékenykedhettek az országban, a szerzetesrendek, iskolák bezárva, az egyházak legfelső vezetői rétege pedig együttműködött az ateizmust (és persze a maxizmust) világnézetként hirdető politikai elittel.

Sírok a sírókkal, örülök az örülőkkel, segítek fölemelni a lankadt kezeket, de a végső döntés nem az enyém – vallja Vassné Baki Ilona, Érd-Parkváros nyugalmazott lelkésze, aki világéletében drogfüggő fiataloknak, magányosoknak, hajléktalanoknak nyújtott támogatást, egy ideje pedig fogyatékossággal élőknek is. Olyanoknak, akik korábban sosem találkoztak Istennel.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Milyen jó mozogni! Olyan jó, hogy az ember észre sem veszi, milyen nagy ajándék ez. Csak akkor, amikor nem teheti. Mondjuk egy hosszú autóúton, amikor be vagy kötve az ülésbe. Az borzasztó tud lenni, mert órákon keresztül csak ülni kell, és ülni. És hiába szép a táj, vagy hiába mesél apa vagy anya, hiába hoztatok kirakót vagy hallgattok hangoskönyvet.

Fennállásának huszadik nyarán újra meghirdeti az egyik legrégebbi és legfontosabb kezdeményezését, a tanszergyűjtő akciót a Magyarországi Református Szeretetszolgálat. Az elmúlt két évtized tapasztalata azt mutatja, hogy az iskolakezdés minden évben jelentős anyagi terhet ró a családokra, különösen azokra, amelyek már a mindennapokban is számos nehézséggel küzdenek.

Amikor több láda meggy befőzése vár ránk, mindig jól jön egy kis ösztönző finomság, különösen, ha gyerekekkel állunk neki a lédús, érett szemek magozásának. A könnyed, joghurtos, mégis édes és mákos tészta keveréke a savanykás gyümölccsel kihagyhatatlan akár befőzés közben, akár utána – valójában bármikor.

– Szerintem a sport is ajándék Istentől: nem természetes, hogy van testem, képességem, amely lehetővé teszi a mozgást. Ez az ő kegyelme nélkül nem valósulhatna meg. Egyfajta misszióként is tekintek rá, a sport ugyanis fegyelemre tanít, kitartásra, építi a jellemet, és megélhető benne a közösséghez tartozás.