Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor osztja meg velünk gondolatait.
Tágabb értelemben az irodalmi kultúra ápolása is nyelvművelés – a jó literatúra megkedveltetésének, értetésének törekvésével együtt szándéka a nyelvi igényesség növelése is. Misszióm egy nemzeti ügynek: a magyar nyelv ügyének segítése, az anyanyelvhasználat pallérozása – mondja Arany Lajos újságíró, akinek anyanyelvi-irodalmi munkáját Magyar Kultúra Lovagja címmel ismerték el.
A Kölcsey Ferenc által értelmező háttérként választott magyar reformátori történelemszemlélet alapeleme ez: Isten féltő szeretete abban nyilvánul meg népe iránt, hogy számonkéri bűneit. „Hajh, de bűneink miatt…” Ezzel azonban nem eltaszítja, hanem visszatéríti magához kegyelmesen. Ennek a török kor viszontagságai között született önértelmezésnek olyan ereje volt, hogy a felekezeti határokat is áttörte.
Hosszú évek egyházközi összefogásának eredményeként indult útjára Gyökössy Endre református lelkipásztor, író és lelkigondozó egységesített életműsorozata. A társkiadókkal, Nagy Alexandrával és Czibere Károllyal folytatott beszélgetésből kiderül, ez az életmű arra tanítja az egyházakat, hogy közös nyelven tudjanak együtt kiállni társadalmi ügyekben. Minden esztendőben tíz könyvet jelentetnek meg, a kiadás öt évet vesz igénybe.
Igazságkereső, önazonos, puritán, igazi iránytű, bölcs, igaz ember, jó pedagógus, hiteles, következetes, igényes, határozott, példakép, emberséges… A jelzők tanítványoktól származnak, kik az Érték és mérték: dokumentumfilm Pap László református teológusról című alkotásban szólnak régi tanárukról. Egyike volt ő azoknak, akik mindkét XX. századi totális diktatúrát elutasították.
A gyermek rendkívül érzékeny, de ez nem mindig látszik rajta. Néha úgy tűnik, oda sem figyelt, kínjában nevetett vagy visszavágott valamivel, pedig a lelkében kárt okozott az eset. Ha mélyen vizsgáljuk magunkat, mindannyian találhatunk egy-két érzékeny emléket olyasmiről, amit a felnőttek okoztak nekünk, amikor nem tudtuk megvédeni magunkat.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Nagyon fontos, hogy az egyház tisztában legyen azzal: a magyar műkincsállomány kiemelkedő mennyiségű és minőségű részét őrzik a református gyülekezetek – emeli ki P. Szalay Emőke, a Déri Múzeum nyugalmazott főmuzeológusa. Évtizedek óta kutatja a református egyházművészet kincseit. Tudásának, munkásságának eredménye a Magyar Református Egyház Javainak Tára és a Doktorok Kollégiumának Egyházművészeti Szekciója.
Bonyolult viszonyunk az időhöz idén csak a mélységben elérhető gazdagsággal ajándékozhat meg minket, amikor a mohácsi csata 500. évfordulójára emlékezünk. Rácsodálkozhatunk, hogy örökölt gyakorlatok, erények, gyengeségek és narratívák hordozói vagyunk, tagadhatatlan történelmi szolidaritásban a magyarsággal.
Bár a haza- és nemzetfogalom csak az 1836-os Szózatban nyert alakot, a Himnusz időben is meghatározza a nemzetet, a bűn és bűnhődés fogalompárjával az önmagunkkal való szembenézés nyomán sürgető identitáskeresést teszi mindenkor érvényessé. Ehhez nem nemzeti liturgia automatizmusaként kell recitálni vagy énekelni a szöveget, de párbeszédes viszonyba kell kerülni vele. Minden imádság és zsoltár létmódja is a párbeszéd.
Isten dinamikus tettei nem csupán a teremtésben, a szabadításban is láthatóvá válnak. Hogy e kettőt nem szabad élesen elválasztanunk egymástól, azt a 89. zsoltár esete példázza: „Hatalmas a te karod, kezed erős, jobbod felséges” – énekli meg a káosz és a tenger erőit megtestesítő mitikus szörny, Rahab szétzúzójának dicsőséges tetteit. Szabadító munkájában is ugyanez az erő mutatkozik meg.
Az egyházunk által 2021-ben elindított Református Óvodapedagógus Tanulmányi Ösztöndíj- és Mentorprogram minden évben értékes szakmai tapasztalatokkal és anyagi támogatással segíti az ösztöndíjas hallgatókat. Fejér Flóra a Nyíregyházi Egyetem óvodapedagógus szakán szerezte meg diplomáját 2025-ben, és a program nyújtotta lehetőséggel élve a Nagyhalászi Református Óvodában teljesítette szakmai gyakorlatát, majd friss diplomásként ott kezdett dolgozni.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Tudod, hogy az édesanyád és az édesapád mindig vigyáz rád, ugye? Amikor hideg van, meleg kabátot adnak rád. Amikor beteg vagy, ápolnak. Veszélyes helyzetben, mondjuk ha egy forgalmas úton kell keresztülmennetek, megfogják a kezedet, és vezetnek. A szülők mindent megtesznek gyermekükért. Mindig készen állnak, hogy segítsenek, akár még éjjel is.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánítja, emlékeztetve arra, hogy a gyermek Isten ajándéka, akinek lelki növekedése közös felelősségünk. A tematikus év a családok, gyülekezetek és iskolák összefogását erősíti, és január 23-án Marosvásárhelyen ünnepélyes megnyitóval indul.
Sosem rajongtam a sajtért. Nem láttam benne semmi fantáziát, kivéve melegszendvicsre rásülve. Idővel megismertem, hogy igenis léteznek finomak köztük is – amelyeknek íze is van, nem csupán sós rágógumik –, és egyre inkább megkedvelem az érett sajtokat. Bár ezt a sajtgolyót a kényszer gyúratta, nagy kedvenc lett.
– Azt mondják, a jó újságírónak íráskényszere van. Én ezt cáfolom, ugyanis csak akkor írok, ha úgy érzem, meg tudok fogalmazni üzennivalót. Mindig azzal az imádsággal fogok a munkának, hogy Isten adja a témát, és az ő üzenetét közvetíthessem, ily módon másokat is táplálva. Ezért vagyok rendkívül hálás, ha olyan visszajelzést kapok, hogy a munkám valakinek az épülésére szolgált.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor osztja meg velünk gondolatait.
Tágabb értelemben az irodalmi kultúra ápolása is nyelvművelés – a jó literatúra megkedveltetésének, értetésének törekvésével együtt szándéka a nyelvi igényesség növelése is. Misszióm egy nemzeti ügynek: a magyar nyelv ügyének segítése, az anyanyelvhasználat pallérozása – mondja Arany Lajos újságíró, akinek anyanyelvi-irodalmi munkáját Magyar Kultúra Lovagja címmel ismerték el.
A Kölcsey Ferenc által értelmező háttérként választott magyar reformátori történelemszemlélet alapeleme ez: Isten féltő szeretete abban nyilvánul meg népe iránt, hogy számonkéri bűneit. „Hajh, de bűneink miatt…” Ezzel azonban nem eltaszítja, hanem visszatéríti magához kegyelmesen. Ennek a török kor viszontagságai között született önértelmezésnek olyan ereje volt, hogy a felekezeti határokat is áttörte.
Hosszú évek egyházközi összefogásának eredményeként indult útjára Gyökössy Endre református lelkipásztor, író és lelkigondozó egységesített életműsorozata. A társkiadókkal, Nagy Alexandrával és Czibere Károllyal folytatott beszélgetésből kiderül, ez az életmű arra tanítja az egyházakat, hogy közös nyelven tudjanak együtt kiállni társadalmi ügyekben. Minden esztendőben tíz könyvet jelentetnek meg, a kiadás öt évet vesz igénybe.
