A nyári szünetben jóval több turista keresi fel a Nagytemplomot, mint máskor. Hogyan kapcsolódnak itt Istenhez azok, akik nem hívők?

Úgy vélem, a Nagytemplom mindenkinek védelmet nyújtó tér, ahol a hitüket még keresők is nyugalomra lelhetnek, elcsendesedhetnek. Az utóbbi hetekben a hőség miatt a Debreceni Karitatív Testülettel vizet osztottunk a belvárosban, közel a Nagytemplomhoz. Egy pohár víz átadása és rövid beszélgetés után a hűs templomba is behívtuk az arra járókat. Voltak, akik meglepődve, kissé bizalmatlanul fogadták az invitálásomat, aztán mégis beléptek. Ahogyan leültek, egyszerre átlényegültek, a templomból sugárzó erő mindannyiukat megérintette – a letisztult falak csendjében befelé fordult a figyelmük, a lelkük mélyére nézhettek. Feltűnt, ahogyan a vonásaik kisimulnak, békesség járja át őket. Utána hálálkodva búcsúztak el. Nemcsak egy pohár vizet kaptak, hanem egy pohár lelki táplálékot is. Néha sivatagon kell áthaladnunk ahhoz, hogy eljussunk a forrásig.

Milyen élményeket nyújtott még a Nagytemplom az idei nyáron?

Olyan programsorozatot készítettünk, amely segítségével a városba érkezők közelebb kerülhetnek Debrecenhez, interaktív találkozások keretében megismerhetik az Isten házát. A néhány évvel ezelőtt elindított, Szerelmes Nagytemplom című sorozatunk tematikus templomtúrákkal, különleges tárgyak bemutatásával, borkóstolóval, komolyzenei koncertekkel várja az érdeklődőket. Láthatják például az eredeti vizsolyi Bibliát, A hangszerek királynője túra keretében pedig megismerhetik az orgonánk titkait, továbbá debreceni kötődésű orgonaművészek játékát is hallhatják.

Új sorozatunk a Mesterek és tanítványaik: helyi diákok mutatkoztak be, akiket tanáraik kísértek. Óriási megtiszteltetés, hogy a világhírű tenor, José Cura is a kálvinizmus fellegvárában adott koncertet augusztusban, Szamosi Szabolcs Liszt-díjas orgonaművész közreműködésével. Augusztus 20-a hetében a Virágkarnevállal fűzzük össze programjainkat: a látogatók a Nagytemplom tetejéről is megtekinthetik a látványos felvonulást. A vakációban az iskoláskorú diákokat számos nyári tábor várta városszerte, ezek programjaihoz szintén jó szívvel és lélekkel csatlakoztunk. Meghívtuk őket a Nagytemplomba, lelkészi vezetéssel fedezhették fel a rejtett kincseit. Ezek az alkalmak az iskolai evangelizációnak is helyet adtak a reformátusság bástyájában.

A helyi hívő közösség is az informálisabb nyelv használatát igényli tőlünk, ezért újabb műfajokkal kísérletezünk, amelyek természetesen illeszkednek a templom lelkületéhez. A Felnézek felekezetközi fesztivál dicsőítő estjét filmvetítéssel zártuk, új műfajt teremtve az evangelizációs alkalmak között. Az előadás végén többen kérdezték, mikor szervezünk hasonlót.

Mi köti a Nagytemplomhoz a Színház- és Filmművészeti Egyetemet?

A hallgatók hatodik alkalommal töltik Debrecenben a Nyári Akadémiájukat, amely minden évben a Nagytemplom megtekintésével kezdődik. A legelső ilyen évfolyam idén végzett, és többen visszalátogattak, felidézve, hogy ebből a városból indult el a szakmai útjuk. Ezeket az apró, ám örömteli pillanatokat is nagyra értékelem.

Mit jelent önnek személyesen ez a munka?

Napközben folyamatosan érkeznek a turisták, és olykor záróra után is kopognak. Ez sok energiát kíván, ugyanakkor felemelő látni a megérintődésüket. Amikor lezajlik egy-egy program, hasonlóan érzek, akár egy kisgyermek, aki a kedvében szeretne járni a szüleinek, s mindezt a napi jócselekedeteinek felsorolásával teszi meg. Hálával tölt el, hogy el tudtam végezni, amit az Úr rám bízott, és amivel őt dicsőíthetem. A szüleim mindketten az alapítástól kezdve tevékenykedtek a nagyerdei gyülekezetben, ezért úgy érzem, a munkámmal nekik is szolgálok.