Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor esperes-lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Felemelő látni, ahogy a turisták arca megváltozik, a letisztult falak csendjében a lelkük mélyére tekintenek, mondja Bódor Edit, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Kulturális Szolgálatának szakmai tanácsadója. Nyári programjaik szervezésekor új műfajokkal is kísérleteztek, amelyek informálisabban szólnak, de a templom lelkületéhez is illeszkednek.

Nem kívánok aránytévesztő lenni, annál inkább személyes hangvételű, ezért írhatom, az emlékezésben átmelegedett a lelkem. 1976 augusztusában úgy léptem a Ráday falai közé, hogy kétesztendőnyi céltalan járás-kelést, ide-oda próbálkozást tudtam magam mögött, s nem voltam biztos a kimenetelben.

A zenés dicsőítés kapu volt a hívő életbe – vallja az ÉlőCsermely ifjúsági dicsőítőcsoport vezetője, Vetési Gergely. Ennek évén még erőteljesebben megtapasztalhatjuk Isten nagyságát és szeretetét. Az érd-parkvárosi gyülekezethez tartozó fiatalok kamaszkoruk óta szolgálnak közösségükben, de a Sófár mozgalom eseményein és a Csillagpont fesztiválon is színpadra állhattak már.

Seress Zoltán szerint a színész lelke átjáróház, az istentiszteletekre pedig nem a megszokás, hanem a hazavihető mondatok miatt jár. A Jászai Mari-díjas színművész sportpályafutása lezárásáról, az édesapjával való kapcsolatának fordulópontjáról, valamint arról is beszél, hogyan készült a Heidelbergi Káté tanulmányozásával felnőttkori megkeresztelkedésére.

Az érett, felnőtt személyiség igényli a biztonságot is. Mert sokszor tévedések és bukások közben jön rá: nincs felkészülve arra, hogy mindennel megbirkózzon egymaga. Az a nagykorú, aki tudja, hogy az felelősséggel is jár, nem csak jogokkal, és választania kell, kinek és minek kötelezi el magát, ajándékozza oda a szabadságát.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Miért teljesülnek némelyek legnagyobb álmai is, miközben mások úgy érzik, még legalapvetőbb kéréseikkel is zárt ajtókra találnak Istennél? Mi állhat imádságaink meghallgatásának útjában? És hogyan hordozhatjuk ezt a feszültséget anélkül, hogy Istent hibáztatnánk, magunkat pedig nem eléggé hívőnek, netán hitetlennek bélyegeznénk?

Amire a manna naponkénti szedése vagy a kenyérért való mindennapi ima tanít bennünket – Isten mindig megújuló gondoskodása –, most súlyos kérdés elé állít: mi történik, ha Isten nem adja? Ilyenkor mutatja Isten, hogy ő nem automata, vagy épp bűneink következményei érnek utol minket...

A Balaton nem tenger, hanem úgy szép, ahogy semmi más (például Egry József képein vagy Udvardi Erzsébet akvarelljein). Bach vagy Pärt zenéjének kristályos szépségét nem érinti, hogy a strandolók el tudják-e viselni azt vagy sem. Az evangélium hatalmas története is halad előre a maga útján, és az a legjobb, ha saját életünk története is képes valahogy ennek a ritmusához igazodni.

Hidán Csaba történész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem csak kutatja a régi mozgásformákat: gyermekkorától sportol, történelmi vívóiskolát alapított, és ma is tanít harcművészetet. Felidézi a református kollégiumok testkultúráját, a testedzés egykori szerepét és a továbbörökíthető hagyományokat.

Ravasz László püspök összekapcsolta a két, az időben egymástól távol eső két médiatörténeti fordulatot: a nyomda és a rádió feltalálását – úgy, hogy az isteni szó mellett kiemelte az Igét közvetítő emberi hangot is.

Az élelmes derceni presbiterek még idejében megneszelték, hogy be fogják zárni a kajdani templomot, így megbeszélték az ottani presbiterekkel: elcserélik a megrepedt harangjukat a kis gyülekezet egyik harangjával. Így az éj leple alatt, korántsem veszélytelen módon, leemelték és elszállították. A Kajdanóról elkobzott derceni harang így kerülhetett később az ungvári skanzenbe.

Van kedvenc sportolód? Focista, úszó, teniszező vagy tornász? Valaki, akit csodálsz, akiről képeket gyűjtesz, akinek a mezét vagy pólóját szívesen viselnéd? De ő nem csak nagyon ügyes, hiszen sporthoz is kitartás kell, és az edzések bizony nagyon nehezek. Győzelem, vagy vereség, mindegy, mert másnap elmegy újra az edzésre. Mert nem a sikerért teszi. Hanem mert szereti, amit csinál. És fontos neki.

Hiszem, hogy van ízmemóriánk. Azért nevezzük ezt a receptet városinak, mert mind ettünk már tűzön sült padlizsánt, és a szánkban érezzük a füstös ízét. Nos, a városban ha nem is teljesen úgy, de hasonlóan finoman elkészíthetjük.

– Az építészet, a népművészet, az igehirdetés, a zsoltáréneklés, a gyülekezet imái boldogsággal és büszkeséggel töltenek el. Mások örülnének, ha ilyen földi kincsek között dicsérhetnék az Atyát. Nekünk már természetes, ahogy a csodálatos fafaragások, a hungarikumnak számító beregi keresztszemesek is azok.