Az ismerkedésen „túlmenően”

Napjaink beszédében, írásában sűrűn előforduló idegenszerűség – egyebek között – a túlmenően névutószerűen használt ragos melléknév (ritkábban: túlmenőleg): „Figyeltünk arra, hogy a játékon túlmenően mire összpontosítsunk a fejlődés érdekében”; „Az ismerkedésen túlmenően barátságok alakulhatnak ki”; „A felsoroltakon túlmenően is több más probléma lehet jelen”. Választhatunk e nehézkes kifejezésnél könnyedebb, magyarosabb formát, például a (valamin) kívül, felül vagy – ’a szóban forgó tárgyon kívül’ jelentésű – mellett névutót: figyeltünk arra, hogy a játék mellett mire összpontosítsunk; az ismerkedésen felül barátságok alakulhatnak ki; a felsoroltakon kívül is több más probléma lehet jelen.

Az említett fontoskodó és körülményeskedő szó terjengős formában – azaz elé névmást kapcsolva – is gyakori: „az almafák alkalmazkodnak különféle környezeti feltételekhez, ezen túlmenően hosszú életűek”; „Azon túlmenően, hogy Brazília a napfény, a futball, a karnevál és a szamba országa, a világ legnagyobb pszichodráma-közösségének is otthona”; „lesznek alapízek, ezen túlmenőleg pedig folyamatosan csatlakoznak majd új ízek is”. E mesterkélt nyelvi szerkezetek szabatos szinonimáira szintén van kínálat: az almafák alkalmazkodnak különféle környezeti feltételekhez, ráadásul hosszú életűek; Brazília amellett, hogy a napfény […] országa, a legnagyobb pszichodráma-közösségnek is otthona; lesznek alapízek, ezenfelül csatlakoznak új ízek.

Az utóbbi két mondat ugyanazt a közölni kívánt tartalmat fejezi ki így is: Brazília nemcsak a napfény […] országa, hanem a legnagyobb pszichodráma-közösségnek is otthona; lesznek alapízek, és csatlakoznak új ízek is.

Jellemző, hogy a tárgyalt kifejezés olyan kiváló írók, mint Németh László vagy Szabó Magda életművében nem fordul elő, és a revideált új fordítású Bibliában sem találkozunk vele. A médiában annál inkább.