A mohácsi vész utáni évtizedekben nemzetünk lelki és szellemi újjászületésének egyik meghatározó útja a reformáció volt. A Dél-Dunántúl és a Drávaszög református közösségei között különös jelentőséget hordoz az 1576-ban megtartott hercegszöllősi zsinat, amely a református egyház szerveződésének és hitbeli megerősödésének fontos állomása lett.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bogárdi Szabó István nyugalmazott református püspök, rektorhelyettes osztja meg velünk gondolatait.
A jövő nincs a mi kezünkben, de Isten kezébe tehetjük. Ezzel a lelkülettel találkozik szeptember 6-án mind a tizenöt miskolci református gyülekezet Diósgyőrben. Az alkalom célja a közös erőmerítés mellett az, hogy együtt keressék a városi reformátusság előtt álló utakat. Hangóné Birtha Melinda avasi lelkipásztor, a szeptemberi esemény egyik szervezője arról is beszél, mit jelent ma reformátusnak lenni a borsodi székhelyen.
Amikor azt hisszük, rajtunk múlik, van-e szavunk, fontosak vagyunk-e. Csak ezekben az esetekben válik görcsössé a hitéletünk. Épp az evangélium (értsd: örömhír) valódi megértéséből fakad a lélek könnyedsége, vidámsága és öröme. Csak azért és csak azok a hívők lehetnek örömteliek, humorosak és komolytalanok, akik Istent komolyan veszik.
A hajdúsámsoni gyülekezetben szinte minden vasárnap jut szerep a fiatal nemzedéknek, az „Ifjúság vasárnapján” pedig ők kerültek a középpontba: énekkel, imádsággal, igeolvasással és bizonyságtétellel szolgáltak a közösségben. Szanyi György, a Hajdúsámsoni Református Egyházközség lelkésze azt tapasztalja, az ifjúság számára az eklézsia ifiközössége attól válik vonzóvá, ha ott minden korosztály megérezheti a valódi kapcsolódásban rejlő erőt, ajándékot.
Hivatalos megalakulásuk hetvenedik évfordulóját ünneplik az Argentínai Magyar Református Egyház tagjai. Gyülekezetük piciny létszámú, küldetésük annál nagyobb: megőrizni nemzeti identitásukat a diaszpórában, és közösséget nyújtani a még helyüket kereső testvéreknek is, éljenek akár Argentínában, akár jóval távolabb. A híveket az utóbbi időben az foglalkoztatja leginkább, hogyan hagyatkozzanak őszintén Istenre a mai bizonytalan világban.
A Nílus vizéről a fáraó lánya magához vette, felnevelte, Mózes mégsem lett hitehagyott. Felnőttként döntenie kellett, kicsoda ő, és hová tartozik. Lemondani rangról és vagyonról – ezt a levél írója azonosítja „a bűn ideig-óráig való gyönyörűségével”. Beleszerethetett volna az egyiptomi hercegi szerepbe, annak hatalmába és fényűzésébe, ott a palotában. De ő túllátott azon.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A Magyarországi Református Egyház Zsinata az egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete. Munkáját szabályok, szakbizottságok és a Zsinati Hivatal segítik, döntései pedig az egész egyház közösségét szolgálják.
Hála Istennek, elindult a kommunikáció. A kisebbségi nyelvtörvény kapcsán is érezhető az elmozdulás. Kijevben megértették: a magyar kisebbség nemcsak magáért, hanem másokért is kiállt – mondja az „Érdemekért” Érdemrend III. fokozatával kitüntetett Zán-Fábián Sándor kárpátaljai püspök. Az egyházi vezető szerint az elismerés azoknak az ottani református közösségeknek a több évtizedes helytállását is méltatja, amelyek intézményeikkel a háború kitörése óta a bajba jutottakat segítik.
Bosszúsnak és becsapottnak éreztem magam. Miért találtam meg nagy nehezen álmaim szandálját, ha nem tudom használni? Miért nekem kell bizonygatnom az igazamat? Miért éppen velem történik ilyen, és nem azzal, akinek ez az összeg aprópénz? A várakozás hetei alatt az internetet bújtam, mit tehet egy jogaiban megtiport vásárló, ha elutasítják a reklamációját.
Egy adomány nem szünteti meg a szegénységet. A megélhetés biztonságához tisztességes kereset, elérhető segítség és kiszámítható intézmények is kellenek. Ezt számon kell kérnünk. De a nagyobb megoldások hiányára sem hivatkozhatunk, amikor valakinek ma van szüksége élelemre. Ahogy arra sincs szüksége, hogy a csomag mellé ítéletet kapjon arról, eléggé igyekezett-e. Aki kenyeret kér, annak nem kellene a méltóságával fizetnie érte.
Háború, elvándorlás és fogyatkozó gyülekezetek között dolgozik a kárpátaljai magyarság megmaradásáért Tóth László. – Ahhoz, hogy bármit meg tudjunk tenni értük, szükség van olyan emberekre, akik a munkájuk, a családjuk és a mostani nehézségek mellett is készek a közösségért cselekedni – vallja. A Külhoni Magyarságért Díjjal kitüntetett esperes szerint az iskola és a gyülekezet feladata, hogy megőrizze és továbbadja mindazt, amit az elődök rájuk bíztak.
A Sófár Református Dicsőítő Iskola idei, bonyhádi táborában a közös éneklés mellett az imádság, a csend, a kapcsolódás és az elmélyülés is fontos szerepet kapott. A húszéves mozgalom tizennyolcadik nyári dicsőítő rendezvényén több mint háromszáz résztvevő és nyolcvan önkéntes kereste együtt az Istennel való találkozás lehetőségeit, idén a „Hozzád kiáltok” mottó jegyében.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Vannak olyan gyerekek, akik rögtön örömmel fogadnak, kíváncsiak rád. Érdekli őket, hogy mit szeretsz, mit nem, mi az, amivel szívesen foglalkozol, vagy mi a kedvenc ennivalód. Megnyílnak előtted, és a szívükbe fogadnak téged. Kinyitják a szobájuk ajtaját is. Megmutatják a kedvenc játékaikat, és engedik, hogy te is játssz velük. Ilyenkor gyorsan kialakul a közös játék és barátokká válhattok.
Összesen 1321 diák iskolakezdését segíti tanszerekkel a szeretetszolgálat. A Radírozzuk ki a különbségeket! gyűjtés adományai száz hazai településre, valamint kárpátaljai, partiumi és délvidéki gyermekekhez jutnak el. Ősszel ismét meghirdetik a Nyilas Misi-ösztöndíjprogramot is: a sportban, az ének-zenében, a képzőművészetben vagy valamely tudományterületen kiemelkedően tehetséges diákok számára.
Ez egy régi recept, férjem édesanyjától öröklődött ránk. Minden évben nyári fejes káposztából készítjük. Ez a káposzta nem olyan savanyú, mint a novemberben savanyított, ezért ezt nem kell kimosni, elég a levét kinyomni. Régen kézzel szeletelték szép vékonyra a káposztát, ma már géppel végezzük ezt a műveletet.
– Legyen bármilyen apró vagy nagy egy közösség, csak akkor fejlődik, ha az Ige talaján áll. Nap nap után látom, hogy a diákok is akkor köteleződnek el teljesen az Atya mellett, ha a szívükben érzik a változást. Tény, hogy a református nevelés a lehető legtöbbet adja nekik a hitük megszületéséhez. Ám az elvetett magvak akkor szökkennek szárba, amikor a Szentlélek is munkálkodik rajta.
A mohácsi vész utáni évtizedekben nemzetünk lelki és szellemi újjászületésének egyik meghatározó útja a reformáció volt. A Dél-Dunántúl és a Drávaszög református közösségei között különös jelentőséget hordoz az 1576-ban megtartott hercegszöllősi zsinat, amely a református egyház szerveződésének és hitbeli megerősödésének fontos állomása lett.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bogárdi Szabó István nyugalmazott református püspök, rektorhelyettes osztja meg velünk gondolatait.
A jövő nincs a mi kezünkben, de Isten kezébe tehetjük. Ezzel a lelkülettel találkozik szeptember 6-án mind a tizenöt miskolci református gyülekezet Diósgyőrben. Az alkalom célja a közös erőmerítés mellett az, hogy együtt keressék a városi reformátusság előtt álló utakat. Hangóné Birtha Melinda avasi lelkipásztor, a szeptemberi esemény egyik szervezője arról is beszél, mit jelent ma reformátusnak lenni a borsodi székhelyen.
Amikor azt hisszük, rajtunk múlik, van-e szavunk, fontosak vagyunk-e. Csak ezekben az esetekben válik görcsössé a hitéletünk. Épp az evangélium (értsd: örömhír) valódi megértéséből fakad a lélek könnyedsége, vidámsága és öröme. Csak azért és csak azok a hívők lehetnek örömteliek, humorosak és komolytalanok, akik Istent komolyan veszik.
