... lelkigondozásáról több mint harminc évvel ezelőtt jelent meg Gyökössy Endrével egy interjú, amelyet Kolczonay Katalin készített (Confessio 1990/4). A tapasztalatairól kérdezte a pasztorálpszichológus lelkészt, és ő szinte sokkoló megállapítást tett.

A hetvenes-nyolcvanas évek alatt kialakult csavargás, galerizés, szipózás után új jelenség terjedt a gyerekek és fiatalok között, amit súlyos audió- és videófüggésnek ítélt. Nem látszott akkor még a digitális forradalom. Sokan nem is értették a figyelmeztetést. Pedig számtalan gyereknek lógott a nyakában magányosságának címere, a lakáskulcs. Ők voltak a kulcsos gyerekek, akik iskola után egyedül vagy társakkal hangkulisszákkal vették körül magukat. Gyakran a szülőktől elcsent videókat, horror- és szexfilmeket nézve töltötték az üres délutánt, amíg haza nem értek a felnőttek. Neurotizálódtak. Megváltozott a magatartásuk, szétszórtak, figyelmetlenek, idegesek és bizonytalanok lettek. Mára vált szorongatóvá az akkori prófétai üzenet.

A Doktorok Kollégiuma Pasztorálpszichológiai Szekcióján idén elhangzott előadások eszünkbe juttatták ezt a régi írást. Különösen az a kutatás, amely a mai gyerekek viselkedését vizsgálta, azt a jelenséget, amely érzékelhetően nagy hasonlóságot mutat a már negyven évvel ezelőtt megjelent problémákkal, a fiatalok mentális állapotával.

Szászi Andrea, a Református Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese az alfa generáció és a digitális gyermekkor pasztorálpszichológiai és lelkigondozói szempontjairól beszélt. Bemutatta a 2010 után születettek világát, azt, amit a szüleik korosztálya nem ismerhet, mert más benne élni, és más kívülről ránézni. Ahhoz, hogy helyesen és ítélkezés nélkül tudjunk hozzászólni, először fel kell fedezni az erősségeiket, és megérteni a rájuk nehezedő mentális terheket.

A kutató javaslata e kulcsszavak alapján: megérteni – jelen lenni – kísérni és vezetni őket. Nem démonizálni a képernyőt, hanem okos használatra tanítani. Mindenekelőtt elérhetőnek lenni, ha szükségük van ránk.

Gyökössy Endre annak idején magnó-, tévé- és videó-elvonókúrát javasolt az egész családnak. Mert hogyan lehetne tiltani valamit, amit a szülők látványosan használnak otthon? Az elvonókúra pedig akkor működik, ha az űrt valami mással, Valaki mással töltjük ki (Mt 11,28). Hogyan, ha valami mindig túlharsogja a halk és szelíd hangot? Több csendre, több szemlélődésre, a természetre, kirándulásra, mozgásra van szükség, főként valódi kapcsolatokra egymással és a teremtő Istennel.

És ma? Ugyanaz a gyógykúra. Okostelefon- és internetmentes órákat, esetleg napokat, hetet tölteni a családdal.