Előfordul, hogy néha nehéz helyzetbe kerülünk. Nem azért, mert rosszat tettünk, hanem mert a többiek nem értik, mit akarunk. Mondjuk az oviban mindig úgy kergetőznek a gyerekek, hogy csak egy fogó van. Csak rohangálnak körbe-körbe. És ezt te nagyon unod. Mert a gyülekezeti táborban játszottál már halászfogót, és az sokkal jobb. Ott ugyanis az, akit elkap a fogó, maga is üldözővé válik. Megfogja a fogó kezét, és már ketten hajszolják a többieket. Aztán egyre többen. A végén az üldözők egy egész láncot alkotnak. Olyanok lesznek, mint egy halászháló.

De hiába mondod el ezt a jó ötleted a többieknek. Azt mondják, hogy butaság. Meg hogy csak el akarod rontani a játékukat. Megharagudnak rád. Szerintük igaziból nincs is ilyen játék, csak kitaláltad. Ám akkor jön az óvó néni, és azt mondja, hogy halászfogó tényleg létezik, és nagyon is jó. Kipróbáljátok, és végül mindenki örül.

Az ilyesmit hívják mentő ötletnek. Nem varázslat, nem is csoda. Valami, ami mindig is létezett, és igaz volt. Csak a kellő pillanatban eszedbe kellett jutnia.

Pál apostollal is ilyesmi történt Jeruzsálemben, csak sokkal súlyosabb helyzetben. Elment a templomba, hogy elvégezzen egy szertartást. Nem tett semmi helytelent, csak meg akarta mutatni, hogy ő is Isten népéhez tartozik. De sokan voltak, akik rosszakat hallottak róla, és haragudtak rá. Kiabálni kezdtek, hogy istenkáromló, Isten ellen lázít mindenütt, és most megszentségteleníti a templomot. Megragadták, kivonszolták és meg akarták verni. Talán meg is ölték volna, de a római katonák közbeléptek.

A parancsnok elfogatta Pált. Így legalább megmentette a tömegtől.Majd megparancsolta, hogy verjék bilincsbe és ostorozzák meg.

Ekkor Pál odafordult az egyik századoshoz, és nyugodtan megkérdezte:

– Szabad-e nektek római polgárt bántani, ráadásul ítélet nélkül? A százados meghökkent. Odafutott a parancsnokhoz:

– Ez az ember római polgár!

A parancsnok sietve lépett oda, és maga kérdezte meg Páltól:

– Tényleg római polgár vagy?

– Igen – felelte Pál –, születésemtől fogva.

A parancsnok elsápadt. Tudta, mit jelent ez. Római polgárt törvény szerint nem lehetett megkötözni és megveretni ítélet nélkül. Azonnal levétette a bilincseket.

Nem történt csoda. Egyszerűen csak elmondta Pál, hogy ő római polgár. Ezt a jogot az apjától örökölte. Eddig nem sokat foglalkozott vele. De most, ebben a pillanatban ez mentette meg az életét.

Isten sokszor így munkálkodik. Nem mindig látványos csodával. Néha azzal, ami már rég megvan benned. Vagy régóta a tiéd. Talán nem is gondolsz rá. De ha a megfelelő pillanatban eszedbe jut, sok minden megváltozhat.

(Az apostolok cselekedetei 22. fejezete alapján.)