Mindig érdemes újraolvasni a Biblia egyik legrövidebb, legfordulatosabb könyvét, Ruth történetéről. Miről is szól? A szerelem és Isten gondoskodó szeretete mellett arról, ki hogyan reagál a próbákra. Azt is mondhatjuk, a könyv az éhségről szól. Hogy elfutsz-e idegen földre, vagy szembenézel a problémákkal azon a földön, amelyet az Úr adott neked. Az éhséget is Isten engedi meg. Valamit el akar végezni vele. Böjtre hív.

Elímelek, akiről a könyv elején olvasunk, inkább elment a pogányok földjére. Nem vállalta a felelősséget a hazája iránt. Nem olvassuk, hogy Isten hívta volna idegen hazába, mint Ábrahámot! Pedig az Úr megígérte, hogy megőrzi az övéit azon a földön, ahová ő hívta őket. Gondoskodik róluk, mint a növényekről és az állatokról. Ha valaki a saját feje után megy el, a jobb élet reményében, annak az eredménye könnyen még rosszabb helyzet – akár halál lehet. Az eredmény Elímelek családjában: nincs gyermekáldás a két fiánál, hamarosan pedig három halott és három özvegy.

Eltelik tíz év. Az emigráns özvegye, Naomi végre hazatér. Ő maga mondja: családjával ment el, és üresen hozta vissza az Úr. Valójában fordítva van: üres, magányos volt lelki értelemben, amikor elhagyta apái földjét a jobb élet reményében. Éppen úgy, mint a tékozló fiú. Ahogy ő, úgy tér vissza Naomi is. Ezek a csődben megtett kerülőutak utáni visszatérések hoznak közel az Úrhoz.

Az éhséggel az Úrnak mindig célja van. Nevelni akar vele. Vagy arra, hogy aki éhes, keressen magának, vagy arra, hogy aki éhes, mert nincs semmije, az megossza másokkal azt is, ami kevese van. Az üdvtörténetet ismerve, a Bibliát visszafelé olvasva mi már tudjuk, hogy az éhség miatt találkozott a móábi Ruth Bóázzal. És végre gyermeke született – hiszen az idegen földön nem fogant meg. E gyermek szülei: Ruth, az idegen nő, és Bóáz, a prostituált fia. Ő lett Jézus egyik ősapja.

Te hogyan reagálsz arra, ha éhes vagy? A nyugati ember nem is érti a kérdést. Hát eszem! Kinyitom a hűtőszekrényt, vagy elmegyek egy étterembe. Ráadásul sokszor csak az élvezetért eszünk. Pedig akkor nincs szükséged táplálékra, amikor jóllakott vagy! A jólétben élő jellemzően már akkor is elcsügged, ha csökken az életszínvonal. Ki tudsz-e tartani Isten terve mellett akkor is, ha korog a hasad? Elhagyod-e az utat, amelyre Isten hív, a gyomrod kedvéért?

Létezik lelki éhség is. Hova vezet az téged? Hol enyhíted? Jézus azt mondja, hogy ha éhezed és szomjazod az igazságot, megelégíttetsz. Ez visz közelebb az Úrhoz, nem a lelki jóllakottság. Ha megelégszem magammal – akkor vagyok üres. Nem lehet több napra előre enni. Lelki táplálékkal sem lehet előre feltöltekezni. Naponta magunkhoz kell venni.

Te hogyan csillapítod a lelki éhségedet? Elhiszed-e, hogy a testi és a lelki éhség egyaránt annak az Istennek a döntése, aki mindent a kezében tart?