Negyven nap Isten közelében

Előfizetek

A húsvét előtti nagyböjt a református hagyományban is az elcsendesedés és az önvizsgálat ideje. Ilyenkor különösen is figyelhetünk arra, mit mond nekünk Isten. Hogy ez a kapcsolat mélyebb legyen, mindenkinek magának kell átgondolnia, miről érdemes most lemondania, vagy miben kellene tudatosabban előrelépnie – emeli ki Sáska Attila, a Bugyi Református Egyházközség lelkipásztora.

Mitől lesz ma valódi a böjt?

Ugyan központi eleme a bizonyos dolgokról lemondás, de azok helyére tudatosan más, lényegesebb tartalmaknak kell kerülniük. Talán éppen ezért nincs a Bibliában pontosan, definíciószerűen leírva, mi a böjt. Ha Jézus vagy Pál apostol annak idején azt írta volna elő, „lassítsatok”, az akkor és ott lehet, hogy nem mondott volna semmit, miközben számunkra ma nagyon is érthető és aktuális üzenet. Ha viszont részletesen szabályoznák, mit együnk és mit ne, mit tegyünk és mit kerüljünk, az a mi korunkban válna könnyen üressé és jelentés nélkülivé. Éppen ezért gondolom úgy, hogy a böjt konkrét tartalmának és formájának megtalálása mindig az adott kor, helyzet és személy függvénye. Aktualitását nem lehet általános receptekből levezetni: mindenkinek magának kell felismernie, mi az, amiről éppen most le kell mondania, vagy többet kellene gyakorolnia ahhoz, hogy az Istennel való kapcsolata mélyebb és tudatosabb lehessen.

Hogyan kezdődött az életében a böjt gyakorlata?

Harmadéves teológus voltam, egyre több kérdésem fogalmazódott meg Istenhez. Egy lelkipásztor azt tanácsolta, érdemes lenne ezeket böjt közben az Úr elé vinnem. Ennyi volt az útmutatás, nekem viszont utána kellett járnom annak, mit jelent valójában ez a vállalás. Először a megszokott elképzelésekből indultam ki – például abból, hogy nem eszem húst –, de hamar világossá vált, ennél jóval többről szól. Az első böjtöm volt számomra a legmeghatározóbb, és talán ez adta a legmélyebb lelki élményt is. Az ember életében sokszor így van: amit először él át, az válik a legemlékezetesebbé. Nemcsak az étrendemet korlátoztam – nem fogyasztottam húst és alkoholt –, hanem rendkívül szigorú, szinte percnyi pontossággal megtervezett napirendet írtam elő magamnak. Ugyanis a lelki életem tudatosabb megélését gyengítette, hogy nem voltam elég szigorú magammal. Ekkor fogalmazódott meg bennem a böjt egy lényeges eleme: meghatározott időszakra megerőltetem magam. Ez a periódus jelenthet egy előre kijelölt naptári keretet, de akár azt is, hogy addig tart, amíg a Mennyei Atya választ nem ad egy kérdésre. Minden nap erőfeszítést igényelt, de észben tartottam: ezt nem magamért, hanem Istenért teszem. Neki természetesen nincs szüksége az én böjtömre.

Sáska Attila lelkipásztor

Ő nem lesz kevesebb attól, ha nem ezt cselekszem, hiszen ő önmagában teljes és hatalmas. Mi viszont többek lehetünk általa, ha vállaljuk ennek a fegyelmét.

A szóban levő alkalomnak, eseménysornak szigorúan a húsvét előtti negyven naphoz kell kapcsolódnia?

A Szentírás nem számol be arról, hogy a keresztyének a húsvét előtti időszakban bármilyen formában gyakorolták volna. A hagyomány alapja Jézus pusztai tartózkodása, amelyhez az idők során többféle jelentésréteg kapcsolódott. Innen ered a böjti időszak gondolata. Némelyek népi szokásokkal, mások egészségügyi szempontokkal társítják, lényegét tekintve azonban egy nagy egyházi ünnepre való lelki felkészülést fejez ki.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!