A helyi keresztyének a Szentföld jobb oldali részének nevezik az országot, hiszen a Jordán folyó túloldalán fekszik, eredetileg Izráel két és fél törzse kapta meg. Területileg hazánkhoz hasonló nagyságú. Lakossága tizenegymillió fő körüli, köztük több millió iraki, szír és palesztin menekülttel. Fővárosa Amman, mintegy négy és fél millió lakossal.

Az őslakosok között találjuk a midianitákat, majd Lót leányai révén az ammóniakat és a móábiakat, délen pedig az edómitákat. A mai lakosság meglehetősen vegyes, főként arab nyelvű. Még ma is számos sátorlakóval találkozhatunk a kősivatagos, hegyes-völgyes területeken, amint kecskéiket és bárányaikat terelik.

Jordánia viszonylag szegény. Nincsenek jelentős nyersanyagkészletei, a látogató főként kősivatagokat lát, habár a Jordán völgye az ország sajátos zöldségeskertje. Elsősorban a turizmusból élnek. Ezen a földön élt számos bibliai bíra, így Jefte is. Itt haladt át Izráel népe hazája felé, és itt élt a móábi Ruth, aki Jézus családfájába is bekerült. Jézus is felkereste ezt az országrészt: a Jordán jobb partján keresztelkedett meg, és északon, a gadaraiak földjén szabadított meg egy megszállottat.

VALLÁSI HELYZET

Az ország lakosságának túlnyomó része, mintegy kilencvenhat százaléka muszlim. Szinte mindenhol felhangzik napjában ötször a müezzin imára hívó szava. Az egykor meglehetősen jelentős keresztyén lakosság mára erősen megfogyatkozott, számuk talán százhatvanezerre tehető. Nagy részük keleti ortodox és katolikus, de jelen vannak a protestánsok is, így presbiteriánusok, baptisták, pünkösdiek és nazarénusok. A protestánsoknak külön nemzetközi lelkészképző intézetet tartanak fenn Ammanban, amelynek honlapjára érdemes ellátogatni (Jordan Evangelical Theological Seminary, JETS).

A protestáns közösségek jogilag alá vannak rendelve az államhatalom mellett a hagyományos nagy felekezeteknek is, így működésük meglehetősen körülményes. Az igazi nehézséget azonban az okozza, hogy az állami rendelkezések miatt tilos a nyilvános evangelizálás minden formája, és a muszlimok nem térhetnek át. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki muszlim apától született, az jogilag egész életében ebben a vallásban marad.

Mindez azt eredményezi, hogy számos titkos keresztyén hívő él Jordániában, akik ugyan megtértek, megkeresztelkedtek és gyülekezetbe is járnak, de a hivatalos fórumokon muszlimként vannak nyilvántartva, így munkahelyükön sem vallhatják meg Jézus nevét. A nyilvános térítés börtönnel és kitoloncolással járhat. Aki a keresztyénség iránt akár csak érdeklődik, az számíthat családja teljes elutasítására. Kizárólag a gyülekezeteken belül szabad evangelizálni, illetve a nem jordániai állampolgárok között lehetséges börtönmissziót végezni. Különleges lehetőség marad még a családi evangelizáció.