Tükörben a gyülekezet – van bátorságunk belenézni?

Előfizetek

A református egyház történetének első diagnosztalelkész-képzését tavaly november végén rendezték meg tizenhat lelkipásztor részvételével. A gyülekezetdiagnosztika célja, hogy a közösségek tisztában lássák a saját működésüket, felismerjék erőforrásaikat és gátló tényezőiket, és erre alapozva elinduljanak a megújulás felé. Esztergály Előd Gábor, a Csömöri Református Egyházközség lelkipásztora úgy látja: ez a módszer segít abban, hogy a gyülekezetek őszintén szembenézzenek a helyzetükkel.

Mit jelent pontosan a diagnosztalelkész-képzés?

Az egyházközségi diagnosztika, amely új segítséget jelent az egyházban, eddig nagyrészt hozzám kötődött. A 2023-ban kidolgozott módszertan mostanáig egyfajta tesztidőszakon ment át. Számos előadást tartottam, képzéseket vezettem, és több helyen végeztem elemzést is, ezekről pozitív visszajelzések érkeztek. Mindebből az látszik, hogy ez a szemlélet hiánypótló, valódi segítséget tud adni a presbitereknek és a lelkipásztoroknak. A következő lépés az, hogy ez ne egy emberhez kötődjön, hanem országos szinten is elérhető legyen. A képzés ebben segít: gyakorló lelkipásztorok bevonásával és felkészítésével lehetővé válik, hogy egyszerre több helyen elinduljon a munka. A képzés olyan elméleti és gyakorlati felkészítést kíván nyújtani a résztvevőknek, amelynek segítségével maguk is képesek lesznek feltárni és értelmezni egy közösség működését.

Korábban már bemutattuk az azóta megjelent Egyházközségi diagnosztika és válságkezelés alapjai című könyvét. Miben ad mást a képzés?

A könyv az elméleti hátteret foglalja össze, az oktatás során viszont ennek az alkalmazását is végigvesszük. A résztvevők azt tanulják meg, hogyan lehet ezt konkrét helyzetekben használni: milyen kérdésekkel dolgozunk, miként áll össze egy elemzés, mire kell figyelni a folyamat során. Emellett az is lényeges, hogy átlássák ennek a munkának a működését és felelősségét. Nagy hangsúlyt kap az együttműködés, hiszen nem egyedül, hanem egymást kiegészítve végezzük majd ezt a szolgálatot.

Az elmúlt időszakban több gyülekezetben is dolgozott. Milyen tapasztalatokat gyűjtött eddig?

Jelenleg már a kilencedik helyen készülök az elemzésre, és most először nem egyedül, hanem azzal a csapattal, amelyik 2025 novemberében végezte el a képzést. Ez lesz az első éles bevetésük. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen kedvezők. Nemrég beszéltem annak a gyülekezetnek a lelkészével, amelyben 2024-ben végeztem az elemzést. Elmondta, hogy még most is előveszik az anyagot, amikor a missziói munkaterven vagy a stratégián dolgoznak, és azt tervezik, hogy a következő évben újra ránéznek a közösségükre. Minden diagnosztikai elemzés után kérek visszajelzést, ami egyrészt segít finomítani a módszert, másrészt megerősít abban, hogy ennek van helye az egyházban.

Esztergály Előd Gábor, a csömöri egyházközség lelkésze Fotó: Sebestyén László

Az egyik szolgáló például azt írta: „Nagyon jól rámutat a problémákra, és abban is segít, hogyan lehet ezeket kezelni.” Egy presbiter pedig így fogalmazott: „Úgy kellett ez nekem, mint az éhezőnek egy darab kenyér. Bízom benne, hogy a tanulmány hatására előrelépést tapasztalunk a gyülekezetünkben, és remélem, hogy a következő felmérés már jobb állapotában találja a közösségünket.” Ezekből is látszik, hogy valódi az igény erre a munkára.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!