Bekezdés
Vezércikkek a 7.oldalon
-
Megtettem-e?
Tovább olvasom »Ma újra ki merem mondani, hogy ahol nincs jelen a szeretetszolgálat, arra a gyülekezetre igazzá lehet az intés: „...az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.” A keresztyénségnek ez a tevékenysége nagyon is látható módon jeleníti meg Isten ama napon elhangzó szavát, amelyet kiemelt Igénkben olvashatunk. Ma súlyos betegként látom a református egyházamat.
-
Új térben, változatlan küldetéssel
Tovább olvasom »Elkészült a Reformátusok Lapja digitális változata! Július 1-jétől a nyomtatott újság mellett a teljes tartalom online is elérhető lesz – minden héten, bárhol a világon, bármilyen eszközről. Mostantól nem csak lapozni, görgetni is lehet majd a szokott lapszámokat. A digitális előfizetés néhány kattintással megvásárolható, többféle csomag közül lehet választani.
-
Erőt kaptok
Tovább olvasom »Ebben a pünkösdben is szól a meghívás, hogy visszatekintve rácsodálkozzunk mindazokra az ajándékokra, amelyeket a Lélekben kaptunk, ahogyan arra is, hogy mindezekben megvalljuk Isten hatalmát, valóságát, Jézus Krisztus megváltó munkájának, győzelmének a csodáját és a Szentlélek kimeríthetetlen ajándékát, vagyis hogy „milyen hatalommal vagy kinek a nevében” élhettük meg mindezt.
-
Országok és az Ország
Tovább olvasom »Isten az országokat az Ország felé fordítja. Reményünk nem a senkiföldjén, hanem a változókon át vezet az Ország teljessége felé. Egy nemzetet ideig-óráig egybe lehet abroncsozni álsikerekkel vagy sérelmekkel, önhittséggel vagy önáltatással, hogy különb minden más népnél, jobb a mások országánál. Az örök Ország igazságán elporlad az efféle dicsvágy, de annak kegyelméből egy ország nélkül is testvérek lehetnek a nemzettársak.
-
Mily gyönyörű a testvérek egysége
Tovább olvasom »A gyönyörűséges egyetértés, amelyet a Krisztus-test egységének nevez az apostol, amelyről hitvallást teszünk, miszerint a szent ügy a szentek közösségévé formál minket, és ebben mindenkinek helye és egyformán fontos feladata van. Íme, mily szép és gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!
Steinbach József, a Zsinat lelkészi elnöke egységnapi gondolatai
-
Énekeljünk?
Tovább olvasom »A sok ének, a vastag énekeskönyv vonzza azt a magyarázatot, hogy a gyülekezet és a gyülekezeti tag számára van bőven választásra érdemes ének. Volna. Ízléséhez és szokásához mérten. De a mindenféle énekek nem lehetnek egyazon stílusúak. Az énekek rétegeiben sokszor magyarázatra szorul a Bibliához ragaszkodás, a régi nyelv.
-
Örvendjetek!
Tovább olvasom »Egymásban a „mást” és nem az „egyet” látjuk: tárggyá tesszük az egyszeriségében és egyediségében szerethetőt, amikor a tőlünk mint abszolút mércétől való eltérését bűnként látjuk és láttatjuk. Így végül a síróknak örülünk és az örülőktől sírunk. A húsvét utáni harmadik vasárnapon ebbe az emberi bűnös-torz világba kiált bele a 66. zsoltár: „Örvendj, egész föld, az Istennek!”
-
Töredékes kép
Tovább olvasom »Keveset vagyunk képesek átengedni magunkon Isten dicsőségéből! Jézus azonban hitelesen mondhatta: „Aki engem lát, látja az Atyát.” Isten egy édesanya méhében formálta emberré egyszülött Fiát! Nem Mária volt a hibátlan, hanem Jézus Krisztus: ő tökéletes képe az Atyának.
-
Felszabadulás, felszabadítás?
Tovább olvasom »Rendkívül sokat szenvedett népünk azonban nem esett össze, Krisztusban keresett vigaszt. A templomok tele voltak. Az evangelizációk révén Isten Szentlelke ébredést hozott sok-sok gyülekezetben. „Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” – sokakon beteljesült, mert átadták magukat Jézus Krisztusnak, s szabadságot nyertek a szeretet cselekedeteire. Adjunk hálát Istennek értük! Adjunk hálát eleinkért, akik sok teher alatt munkálkodva építették újra az országot nekünk örökségül!
-
Böjti szelek
Tovább olvasom »A szél tisztára söpör. Kisöpri a port, a szemetet, a faleveleket, a ködöt – nemcsak az utcákról, de a lelkemből, a szívemből, a gondolataimból is. Na, ez az igazi böjti szél – amely a szívet tisztítja. Amely a gondolkodást formálja, amely helyet készít az újnak. A húsvétra készülünk. Az ő vére tisztít meg, a Szentlélek végzi a tavaszi nagytakarítást szívben, lélekben.
-
Látni a láthatatlant, ismerni az ismeretlent, érteni az érthetetlent
Tovább olvasom »Szeretném ennek az utazásomnak a végén megtapasztalni azt a csodát, hogy meg tudom különböztetni az igazat a hamistól, és meg tudom érteni Isten akaratát az életemben, ezáltal pedig abban a családban, ahol élek, és abban az egyházban, ahol megtaláltam őt!
-
Kapcsolatunk Istennel és egymással
Tovább olvasom »Mennyire megváltoztatja a bűn a kapcsolatainkat! A bűnesetet követően megváltozott az Isten és az ember közötti viszony, és az emberközi is: a teremtmény elkezdte keresni a másikban a hibát, hárította a felelősséget. Tény, hogy attól a ponttól kezdve, amikor megromlott az ember kapcsolata a Mindenhatóval, megromlott a társához való viszonyulása is.
-
„Böjtben nincs buli!”
Tovább olvasom »Mi lenne, ha megcselekednénk, amire Isten hív? Ha nekünk, reformátusoknak a böjt most azt jelentené, hogy kilépünk a megszokott istentiszteleti rutinunkból, és találkozunk azokkal, akik tényleg a társadalom peremén élnek? A szerző a Szentendrei Református Egyházközség lelkipásztora.
-
A könyvek könyve
Tovább olvasom »Minden istentiszteleti Szentírás-olvasás visszatérés ehhez az örök forráshoz, e velünk vándorló, éltető eredethez A Szentírás megszólaltatásának a legfőbb célja az, hogy a felhangzó Ige bennünk is életté, „testté” legyen (Jn 1,14), növekedést, érést hozzon, gyümölcsöt teremjen.
-
Jézus Krisztus az alap
Tovább olvasom »A vágyott felfrissülés csak akkor következik be, ha nem az egyház szervezete, az egyházi élet kerete változik, hanem mi magunk újulunk meg naponként, és elkötelezzük magunkat az Isten szerinti életre. Az evangélium egyértelműen és félreérthetetlenül tárja elénk: a változást magunkban kell elkezdenünk. A folyamatos önvizsgálat és életünk megjobbítása viszont soha nem lehet öncélú.
-
Félelem nélküli élet
Tovább olvasom »A félelem részben ösztönszerű és szükséges reakció, az egészséges önvédelem velejárója lehet, azonban az elképzelt és felnagyított veszélyérzet káros mértékű reakciót okoz. A félelmet egyedül a felülről jövő szeretet űzi ki, ahogyan a reggel felhúzott redőny lehetővé teszi, hogy a fény elűzze a szobában levő sötétséget. Isten Szentlelke által tölti a szívünkbe szeretetét.
-
Imahetek után házasság hete
Tovább olvasom »Amikor a hívők a házasságukon munkálkodnak, engedik, hogy Isten éppen a házastársuk által formálja őket, és mindezt azért, hogy növekedjen köztük a szeretet, az irgalom, a megbocsátás, akkor éppen missziót teljesítenek, a küldetésüknek élnek. Aki volt már házas, tudja, a legnagyobb magasságokat és mélységeket is meg lehet élni ebben a kapcsolatban. Itt lehet megtapasztalni a legmélyebben az evangélium igazságait.
-
A rések befalazói
Tovább olvasom »Az elkövetett bűnöknek mindig vannak következményei. Az ézsaiási próféciában említett lerombolt alapok ott maradnak, a rések nyoma talán örökké látható lesz, de nincs az az élethelyzet, amelyben őszinte megtérésünkre válaszul a mi Istenünk ne tudna újat kezdeni. Erre emlékeztet minket a második világháború lezárása.
-
India kettős arca
Tovább olvasom »Az indiai Krisztus-követők, akik több mint harmincmillió hívővel Ázsia egyik legnagyobb és legrégebbi közösségét alkotják, egyre súlyosabb fenyegetéseknek vannak kitéve. Csak az idő dönti el, hogy a Nyugat meddig hajlandó figyelmen kívül hagyni a vallási üldözés jeleit. Az ország jövője és hitelessége azon múlik, képes-e egyszerre megőrizni gazdasági előretörését és a társadalmi harmónia alapvető értékeit.
-
Mint a gyermekek…
Tovább olvasom »A gyermekek kiváltsága az imádság. Olyan ez, mint mikor a kicsi gyermek korán reggel bebújik a szülei ágyába. Ki másnak van erre joga, mint a gyermekeknek? Ha az imádságunkban a mi Atyánkat szólítjuk meg, ha vele beszélgetünk, ez megváltoztatja az imádságainkat is. Gondoljunk csak bele: Isten a mi Atyánk!
-
Viharok helyett
Tovább olvasom »Ahelyett, hogy csupán a kritikát fogalmaznánk meg a másikkal szemben, keressük a közös nevezőt! Ha képesek vagyunk átalakítani a bennünk lévő feszültséget mások javára termő erővé, akkor új lehetőséget adunk arra, hogy egyházunk valóban Isten országát jelenítse meg. Legyünk tényleg hídépítők, akik a szeretet és az elfogadás hídján át segítünk az embereknek eljutni Istenhez és egymáshoz.
-
Egyenest a cél felé
Tovább olvasom »A felvidéki reformátusok ezer szállal kötődnek a Kárpát-medencében élő testvéreikhez: egy család tagjai vagyunk. Ami a család egészének jó, az az egyének számára is az. Aggodalommal, de imádságos lelkülettel fordulunk Kárpátalja felé, és lehetőségeinkhez mérten segítjük az ott élő testvéreinket.
-
A kinyilatkoztatás ideje
Tovább olvasom »A templomba felvitt kicsiny Jézusban Simeon már látja a kereszt mélységét és magasságát, felismeri, hogy Krisztus útja értünk vezet lefelé és fel, a magasba. Az áldást mégsem egyedül kapja, hanem együtt a Messiás szüleivel, Máriával és Józseffel. Ez az áldás beemeli őket is a szabadítás történetébe, ahol a fájdalmat és a győzelmet is Isten kezéből vehetik, vehetjük.
-
Ezékiás karácsonya és a mi karácsonyunk
Tovább olvasom »A legboldogítóbb karácsonyi és újévi program ez: nézzünk fel az Úrra, bízzunk az Úrban − miként Ezékiás is egyre inkább ezt tette −, cselekedjünk az Úr szeretete szerint, hiszen nála készen vár minket a legtökéletesebb „stratégia”
Steinbach József dunántúli püspök, a zsinat lelkészi elnöke ünnepi gondolatati
-
A csodálkozás ideje
Tovább olvasom »Egy jászolban fekvő csecsemőnek bizonyára nincs mit tanítania, csak ha mint a pásztorok és a bölcsek, térdre borulva imádjuk, és elfogadjuk őt királyunknak, megváltónknak. Csak ő hordozhat minket a sötétségünkben, és űzheti el az árnyakat. A fény, az öröm és a szabadulás az ő ajándéka, és örömmel adja őket ingyen a népének. Ő maga a nagy Csoda.
Barna Sándor tiszáninneni püspök ünnepi gondolatai
-
Zakariás a csend kohójában
Tovább olvasom »Zakariás jutalma, hogy elsőnek szerez tudomást a világ megváltásáról, annak előkészületeiről, de még nem volt alkalmas az idő az ígéretek közreadására. Isten angyala érzékeli, hogy Zakariás sem alkalmas még a bizonyságtételre. Ilyen nagy ügyben Isten nem kockáztat, hanem maga akar beszélni. Gábriel lelakatolja a pap ajkát. Zakariás kilenc hónapos kihordási időt kap, a csend kohóját.
-
Aki örömhírrel jön
Tovább olvasom »Minden valóságos megújulás forrása csakis a karácsonykor született és húsvétkor feltámadott Jézus Krisztus. A világ kizökkent tengelyét csakis ő tudja isteni helyére visszamozdítani, a görbét csakis ő tudja kiegyenesíteni. Mindezeket a golgotai kereszten meg is tette. Minden rendben, ha az Úrra tekintünk, benne bízunk, őt követjük.
-
Az Ige mellett
Tovább olvasom »Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
-
Bizalmi tőke
Tovább olvasom »Mit hagyunk magunk mögött? Mi jellemzi a legjobban a mögöttünk álló évtizedeket? Valószínűleg az egyik leginkább találó összefoglaló fogalom az építkezés lehet. Mit is tehettünk volna mást?! A fogság kevés lehetősége nem tette lehetővé még a felújítást sem, talán csak az állagmegóvást. Templomok újultak meg, parókiák modernizálódtak, régi iskolaépületek váltak a mai köznevelés eszközeivé.
-
Megszentelt hobbi
Tovább olvasom »Szinte naponként rácsodálkozhattam, milyen erővel tudja az asztalitenisz lekötni, nevelni, meg- és kimozdítani a fiatalokat elsősorban az online világ általi megkötözöttségükből. E sportnak ezt a tulajdonságát kis figyelemmel, türelemmel, főként szeretettel és hittel fel tudom használni olyan ismeretek, érzések, személyes példák általi élmények közvetítésére, amelyek az élő Isten felé terelhetik az ifjakat.
-
Memento mori
Tovább olvasom »Virágkoszorúk és mécsesek sokasága a temetőben. Ünnep? Kötelesség? Méltóság? Kiről is szólnak ezek a napok? Mi, reformátusok nem tartjuk ezt az ünnepet, csendben várakozunk, esetleg katolikus családtagjainknak engedve meggyújtunk egy mécsest a nagyapa sírján. Ahogyan búcsúzunk, úgy emlékezünk.
-
Reformáció
Tovább olvasom »Mára kiveszett gondolkodásunkból az Isten országa, az örök mennyei élet jelenvalósága mindennapjainkban. Közben megfeledkeztünk Jézus Krisztus szenvedésének, vagyis magának a szenvedésnek jelentőségéről is esendő ember voltunk ellenére. Mintha teremtettségünk, megváltásunk és üdvösségünk csak e földi világra és történéseire volna érvényes. Mintha a hirdetett evangélium a sikeres érvényesülésre, egészségre és világi boldogulásra vonatkozna.
-
A gyülekezeteink mint egyházunk védőbástyái
Tovább olvasom »Az egyház erőnléte a védőbástyák, az élő, hitvalló gyülekezeti közösségek eredménye. Mert ott látják el az egyház tisztességes mértékű és minőségű, figyelmet felkeltő funkcióit. Onnan látjuk jól a körülöttünk levő világot, nem az anyaszentegyház testületeiből.
-
Csak egy kevés kellene…
Tovább olvasom »Mennyire hiányzik, hogy meghallgassuk és jobban megértsük egymást! Mennyire más lenne a közérzetünk például autóvezetés során, ha tudnánk, mire gondol, mi vezérli a másikat! Ha tudnánk, hogy nem tudatosan követett el valami apró hibát, csak épp nem figyelt egy pillanatra, mert súlyos gondok nyomják a vállát.
-
Múltidézés és kérdések október 6-án
Tovább olvasom »Az aradi vesztőhelyet Kossuth nevezte „magyar Golgothának”. Nemzetünk ma is főt hajt az „aradiak” önfeláldozása, hazaszeretete és hitbeli példája előtt. Október 6. a naptárban nemzeti gyásznap, ifjúságunk már az iskolában megismeri a mártírok nevét. Emlékük azonban nem fedheti el azon ezrekét, akikről csak a történészek tudnak, sem azokét, akiknek helytállása a levéltárakban vagy a népi emlékezetben rejtőzik.
-
Az élő Ige éve
Tovább olvasom »A Biblia olyan, mint az előadásra szánt dráma, a zenekari megszólaltatásra írt zenemű. Nekünk kell az életünkkel megszólaltatnunk, mi vagyunk üzenetének illusztrációi. Az egyházban a bibliaolvasás, mint a Szentírás használatának hagyományos formája, ma is élő gyakorlat. A Szentírás tartalma azonban korunkban sokak számára vált érdektelenné életértelmezési vagy életvezetési szempontból, sőt, egyre több ember tud egyre kevesebbet róla.
-
14,28% önzés
Tovább olvasom »A mennyei Atya számszerűsítette az egészséges önzés mértékét 14,28 százalékban, amikor a teremtésben és a negyedik parancsolatban elrendelte a hetedik napot mint a vele töltendő minőségi időt és a testi-lelki pihenés, feltöltődés idejét. Nem önzés engedni, hogy a Szentlélek alapjaitól kezdve felépítsen bennünk valamit. Nem önzés, hanem a felelősségteljes keresztyén élet része figyelni magunkra.
-
Isten Igéjének szolgái
Tovább olvasom »A tradícióinknak köszönhetően a lelkipásztoroknak kiváltságos a szerepük egy gyülekezet életében. Ne mindenhez értő lelkészeket akarjunk magunknak – ők maradjanak meg pásztornak, tanítónak, a hitoktatás és a lelki munka felelőseinek.
-
Milyen forradalom kell ma?
Tovább olvasom »Közös, nemzeti megmaradásunk továbbra is a Szentírásban bemutatkozó Isten akaratán áll vagy bukik. Kell, de nem elégséges az államférfiúi bölcsesség, hiszen ma is országunknál összehasonlíthatatlanul erősebb birodalmak, erőközpontok szorításában élünk, kitéve járványoknak és járványként támadó hamis ideológiáknak.
-
A valóság három fóruma
Tovább olvasom »A Forum Christianum ma romokban áll, mert nem a forráshoz vezető utat készítjük, hanem a múlt emlékeit és a bálványokat tisztogatjuk. Pedig a Forum Christianum egyszer már legyőzte a Forum Romanumot, és egyszer le fogja győzni a Forum Modernumot is. Ha merjük húsvéti fényben szemlélni a világot, és a feltámadott Krisztus jelenlétében örvendezve a jövő felé tekinteni, akkor Krisztus győztesekké tehet minket is!
-
A modern ember
Tovább olvasom »A modern ember állandóan a jövőbe tekint – látszólag, mert valójában a mának él. „A múltat végképp eltörölni!” – szól az Internacionálé. Hasonló a szemlélet a szép új fogyasztói világunkban: ami nem a legújabb, az elavult és eldobandó, a negyvenéves ember már öregnek számít a munkaerőpiacon, az ifjúságkultusz együtt jár az idősek megvetésével. A múlthoz vezető szálakat elvágták, ez történelmi diszkontinuitást jelent, aminek gyökértelenség a következménye.
-
Feltámadtak a szelek
Tovább olvasom »E viharosan változó, bizonytalan világunkban, amikor feltámadtak az életet veszélyeztető különféle szelek, miben, kiben reménykedünk? Jézus figyelmeztette egykori tanítványait és most minket is, jönnek ilyen pusztító szelek, és nekidőlnek a háznak, vagyis az életünknek. A történelemben minden nemzedék kénytelen volt átélni a bibliai kor ősi tapasztalatát: „Minden érhet mindenkit. Ugyanaz történhet az igazzal és a bűnössel, a jóval, a tisztával és tisztátalannal...”.
-
Áldásközvetítő iskoláink
Tovább olvasom »A magyar református iskoláztatás mögöttünk lévő évszázadai bizonyították: iskoláinkban az áldásnak magas árfolyama van, mert ismerjük az áldás nélkülözhetetlenségét, értékét, jelentőségét. Tudjuk, az áldás nem ráadás, nem kiegészítés, nem toldalék. Áldás nélkül minden hiábavalóság. Áldatlan állapotok között semmi nem úgy megy, mint ahogyan annak mennie kellene.
-
Virágvasárnap
Tovább olvasom »A virágvasárnapi történetből adódik a kérdés: mi kit látunk Jézusban? Örömünnep lehetett ez azoknak, akik szerették őt. Az igazi öröm mégis pünkösd után jelent meg Jézus követőinek az életében. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a valódi király vonult be virágvasárnapon.
-
Avasi múlt
Tovább olvasom »A miskolci reformátusok úgy tartják, négyszázhetven éve léptek őseik a reformáció útjára. Gyülekezeti lelkészként sokszor hallottam idős reformátusoktól a jelen keserű kritikájaként is: „Régen még a karzat is roskadozott a legényektől.” Utalva ezzel arra, hogy most bizony üres. Menekülés-e tehát a jelen helyzet gondjai elől, amikor megállunk az emlékezet helyein?
-
A bölcsesség kezdete, az Úrnak félelme...
Tovább olvasom »Jézus arra hívott el minket, hogy mindenben felebarátaink javát szolgáljuk, legfőképpen felebarátunk üdvösségén és a Krisztus testébe való beilleszkedésén munkálkodjunk. Ha szeretetén és irgalmán keresztül nézünk a körülöttünk élőkre, akkor tisztelni kezdjük őket...
-
Az ünnep revíziója
Tovább olvasom »A szent király emléke nemcsak ünneplésre szólít, hanem helytállásra is hív előbb, aztán országépítésre. Ahogy Krúdy Gyula írta: „Szent István napja valamiképpen úgy helyezkedett el a magyarság köztudatában, mint a karácsony, a húsvét, a pünkösd. Egy nap, amelytől mindenki várt valamit. Egy nap, amelyet mindenki úgy ünnepelt, mintha a saját neve napját ülné.”
-
Húsvét után
Tovább olvasom »Üzenet húsvét után: Jézus nem hagyja az övéit. Utánuk megy, megszólít. Nem aláz meg, nem oktatja ki a tanítványait. A döntést rájuk bízza, komolyan veszik-e vagy sem. Ő helyettük nem veti ki a hálót, ezt rábízza a hitükre. A parton tüzet rak (pedig akkoriban egy rabbi nem rakott tüzet a tanítványainak). Ő szolgálni jött, nem főnököt játszani.
-
Húsvét után – pünkösd előtt
Tovább olvasom »Levél szolgatársaimhoz
Jézus Krisztus újjászülő evangéliuma ma is működik: házasságok újultak meg, szenvedélyekből szabadultak emberek. Olyanok is betaláltak a templomba, akik azelőtt ilyen helyekre nem jártak, nem nevelkedtek vallásos közegben. Ébredés támadt, néhány év alatt megtelt a templomunk.
-
Anyák napja
Tovább olvasom »Nekünk, keresztyéneknek az élet ajándék. Az Istentől kapott gyermek ajándék. Anyának lenni áldás. De nem elég áldottnak lenni, áldássá kell lenni. Az anyaság élethosszig tart, mindig érik, mindig van új feladat és lehetőség arra, hogy megéljük. A nagymamaság is anyaság. Végignézhetik az anyák, milyen anyát neveltek.
-
Mennybemenetel: a Krisztus-esemény összegzése
Tovább olvasom »A mennybemenetel azt jelzi, hogy Isten elfogadta elégtételként Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását az ember bűne miatt. Ezzel megtörtént a kiengesztelés, a megbocsátás. A Mennyei Atya nem megisteníti emberré lett Fiát, hiszen sosem veszítette el istenfiúságát, hanem jutalomból dicsőséggel koronázza meg, és felemeli maga mellé, az őt megillető helyre.
-
Nyaralástól felüdülésig
Tovább olvasom »Debreceniként gyakran elszomorít az, hogy városunk sok lakója – bár a fél világot bejárta már – nem látogatott el a magyar kultúránkat és hitéletünket egyaránt meghatározó Debreceni Református Kollégiumba. Gondolkozzunk el: csak élményszerű nyaralást, vagy tartósabb hatású felüdülést is keresünk?
-
A magyar református egység napja
Tovább olvasom »Pál apostol is használja az emberi testet szemléltető példaként: ott lesz igazi közösség, ahol a tagok először Krisztushoz, általa pedig egymáshoz kapcsolódnak. Ezt a kapcsolódást nem mi, hanem a Szentlélek munkálja ki.
-
„Mert nem szégyellem az evangéliumot…”
Tovább olvasom »Talán kicsit erősebben fog dobogni a szívünk, amikor meg lehet vallanunk Jézust, de ne maradjunk majd csendben! Péter apostol ugyanerre biztat első levelében: „Ellenben az Urat, Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számonkéri tőletek a bennetek élő reménységet” (1Pt 3,15).
-
Mindenki élete olyan, akár a pára
Tovább olvasom »A teremtő Isten a másodperc töredékében is gyakorolja szuverenitását, ez az, ami értelmet és reményt ad az életnek és nekünk. Isten jelenlétének buborékában éljük a mindennapjainkat. Nincsenek hátsó ajtók, amelyeken elmenekülhetnénk, amikor nem figyel. Ha a tőlünk telhető legmagasabbra megyünk fel az égbe, ott van. Vagy elérhetetlen mélységbe – még mindig jelen van.
-
Nem marad a falak között
Tovább olvasom »A metanoia (megbánás) gazdag tartalmú újszövetségi kifejezés. A cél megváltoztatásáról, a bűntől az Istenhez fordulásról beszél. Jézus Krisztus ígérete ma is beteljesedik, ha valaki szomjazik, hozzá megy, és iszik. Belőle élő víz folyói áradnak a keresőbe, amelyek örökre megelégítik őt. Ez a kegyelem. Ez a pünkösd.
-
Gondolatok a nemzeti összetartozás napjára
Tovább olvasom »A nap idén is lehetőséget nyújt azon elgondolkodni, hogy a református múltunkból mi adhat reményt és alapot a bizakodásra. Mindenekelőtt a gondviselő Istenbe vetett bizalmunk: amely kegyelem eddig hordozta népünket, ezután sem hagyja magára.
-
Hetvenöt éve államosították iskoláinkat
Tovább olvasom »Az álkoalíciós kormány már 1948 tavaszán hozzálátott az egyházak helyzetének „rendezéséhez”, az „állam és egyház szétválasztásához”, ami a valójában az egyházak elzárását jelentette a társadalomtól. A legszélesebb találkozási felületet e tekintetben az iskolák jelentették.
-
Apai egyensúly
Tovább olvasom »Ő mutatja meg, mit jelent a férfiasság. Egészen mást nyújt a gyermeknek, mint az anya. Nélkülözhetetlen, hogy apa és anya egymáshoz illeszkedő szövetsége szilárd talaj lehessen a lábuk alatt. Az apa mutatja meg a fiainak az élet nagy hogyanjait: a férfias beszédet, a tisztelettudó bánásmódot a nőkkel, a hozzáállást a munkához, a tisztességet, az ellenállást a szexuális kísértésnek, a bátorságot, keménységet, gyakorlatiasságot.
-
Erőn felül – erejükhöz képest
Tovább olvasom »Isten nem kér az erőnkön felül, de azt igen, ami tőlünk telik. Hogy ami rajtam áll, tegyem meg. Hogy amennyi időm van, hasznosan, az elhívatásomhoz méltóan, az ő dicsőségére éljem. Ennek az ószövetségi – erején felül / erejéhez mérten – kérdésfeltevésnek szép újszövetségi illusztrációja az özvegyasszony két fillérének a története.
-
Az igazság nem mesterséges
Tovább olvasom »Az igazság egy olyan hatalomtól származik, amely bölcsebb, mint amilyenek mi lehetnénk – vagy bármelyik érdekcsoport valaha is lehetne –, és ezt semmilyen technológiai újítás nem változtathatja meg. Minden ember Isten képmására teremtetett, veleszületett méltósággal és értékkel rendelkezik.
-
Gyerekmosolyok és hitbeli élmények
Tovább olvasom »A Bárka táborokban a földi eszközeinkkel élményeket adunk, de megmutatjuk az élő Istent is. Élménypedagógiai módszertan segítségével szociális kompetenciafejlesztés zajlik, ezt kapcsoljuk össze hitbeli tapasztalatokkal – tudatja Pálfalvi J. Viola teológushallgató.
-
A jóindulat kedvessé tesz
Tovább olvasom »Mindannyian elromlunk az Úr nélkül, minél nagyobb a jólét, annál inkább. Ez bibliai, teológiai értelemben azt jelenti, hogy elveszünk, kárt vall az életünk. Rettenetes ez az állapot, Isten azonban életet akar, és nem halált. Aki Krisztusban van, az – még ha ő maga is fáradt és kimerült éppen, vagy terheket hordoz – csakis jóindulatú lehet a körülötte élőkhöz, az időnkénti visszaélések ellenére is.
-
Klassz keresztyénnek lenni
Tovább olvasom »A KözösPont a három történelmi egyház közös projektje. – Szolgálatunk akkor sikeres, ha mindennap sok a betérő, mély beszélgetések alakulnak ki, és segítünk néhány fiatalnak. Ha az önkéntesek fogódzót adhatnak az érdeklődők egy-egy problémájának megoldásához – mondja Demeter László vezetőségi tag.
-
Kulturális trendek és társadalom
Tovább olvasom »Kopik az úgynevezett kultúrkeresztyénség, csökkenést mutatnak a keresztyén egyházak népszámlálási adatai és az egyházközségek választói névjegyzékei. Viszont ezzel egyidejűleg, mintegy ellenhatásként a mai vallásosság igényessége, elmélyültsége egyértelműen növekszik.
-
Őszinteség és a találkozás öröme
Tovább olvasom »A lelkipásztori hivatás éve a témája a Magyar Református Lelkészegyesület idei nyári konferenciájának. E tanácskozás egyike a legőszintébb lelkészfórumoknak, amelyen a résztvevők megoszthatják egymással tapasztalataikat, észrevételeiket – mondja Szőnyi Tamás, az egyesület elnöke.
-
A fellélegzés parancsa
Tovább olvasom »A hetedik nap célját és értelmét maga Isten éli elénk, és ebbe szeretne bevonni minket. Szó szerint így lehetne ezt fordítani: Isten megszűnt munkálkodni, és vett egy hosszú, mély lélegzetet. A teremtéstörténetben arról értesülünk, hogy szavával és leheletével teremtett, betöltötte élettel a világot, ez mind kilélegzés volt, a hetedik napon azonban vett egy mély lélegzetet: fellélegzett.
-
Evangélium a művészetek nyelvén
Tovább olvasom »A Művészetek Völgye minden napja „Lélekébresztő” áhítattal indul a templomban, a Károli-egyetem teológushallgatóinak szolgálatával. Napzárásként „Lélekemelő”-t tartanak. A templom lesz a helyszíne az igeolvasó, az igetanulmányozó műhelynek, a vasárnapi istentiszteleteknek.
-
Kőbe vésett szabadság
Tovább olvasom »Újra fel kell fedezni az ünnepeket, a tudatos leállást, a kilépést a sikerorientált, élménygyűjtögető mókuskerékből, különben a depresszió és a kiégés fogja uralni a modern nyugati ember mindennapjait. Mi, keresztyének is sokszor elfelejtjük, hogy minderről a Szentírás mélyrehatóan és egyértelműen beszél.
-
Ökumenikus helyőrségi templom született
Tovább olvasom »Alaprajza a középkori ciszterci templomépítési hagyományhoz köthető. Belső tere kialakításában az egyszerűségre törekedtünk – mondja Dudás Ferenc százados, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár református tábori lelkésze a hódmezővásárhelyi Hunyadi-kápolnáról.
-
Négy tartóoszlop
Tovább olvasom »Az egyház négy ismertetőjegye: az Ige tiszta hirdetése – a sákramentumok kiszolgáltatása – az egyházfegyelem – a szeretetszolgálat (diakónia). Ezek alapján most azt próbáljuk megfogalmazni, mi is lehet a mi négy oszlopunk a mai helyzetünkben, ezen a nyáron: gyümölcstermés – veszteségek – kereszt – pihenés (munka-ünnep).
-
Húsz év, tíz találkozó
Tovább olvasom »Jelentős esemény a felvidéki magyar fiatalok életében a kétévente megrendezett ÉlesztŐ. Az ideit a kelet-szlovákiai régió szervezi. Hercegkút a világörökség része; azért esett a választás e helyre, mert több hasonló rendezvénynek volt már házigazdája, és megfelelő környezetet nyújt a minden táborozó korosztályának: gyerekeknek, fiataloknak, családosoknak.
-
A bőrtáskák átlényegülése
Tovább olvasom »„Azt teszem a hétköznapokban, amire már kisgyermekkoromban is egyértelmű elhívást éreztem. Isten teljesítette az álmomat, de előbb térdre kényszerített. Bűnlátást adott, majd megvallásra, bűnbánatra kész szívet, nem mellesleg végül bocsánatot is. Teljesült a vágyam, de előbb betett forró olvasztókemencéjébe, hogy megszabaduljak a salaktól.”
-
Lelki kapcsolat testvér és testvér között
Tovább olvasom »A diakónia hálóként megtartja az embereket a közösségben. Minél többen végzik ezt a szolgálatot, annál erősebb a megtartó erő, és annál könnyebb hordozni az így ránk bízott életeket. Elhivatottság kell hozzá, hit és élő kapcsolat Istennel – vallja Vargáné Tárnok Anna, a Budai Református Egyházközség diakónusa.
-
Kilencvenéves a Barmeni Teológiai Nyilatkozat
Tovább olvasom »Igaza volt Wolf Krötke berlini professzornak: a Nyilatkozat máig mércét állít az egyház elé. Ma is alapvető üzenete: egyedül Isten tiszta Igéje a keresztyén hit forrása, amely felébreszti a hívő ember öntudatát. Magyar református egyházi-gyülekezeti köztudatunkban égetően szükségünk van a barmeni tételek szemléletmódjára.
-
Hova visz a lábad?
Tovább olvasom »A fizikai út lelki utat segíthet bejárni a „Zarándokúton Istennel, önmagunkkal” nevű alkalom résztvevőinek. – Az esemény lehetőséget teremt arra, hogy testünk és lelkünk együtt mozduljon, Isten ösvényei a szívünkben és a lábunk alatt is kirajzolódjanak. Zarándoklat az egész életünk – vallja Lenkeyné Teleki Mária lelkipásztor.
-
Hitvallásos nyitottság
Tovább olvasom »A minden embertársunk felé való szeretetteljes odafordulás keresztyén minimum. De Isten egyetemes szeretetének a tolmácsolása nem azonos a mindent elfogadás, a mindennel való azonosulás hamis toleranciájával. E kettős próbatétel adja keresztyén létünk feszültségét, lüktetését, dinamikáját és szépségét is. A hitvallásos jelleg és a nyitottság együttes megélése és közvetítése az egyház szolgálatának alapfeladata.
-
Küzdelem a lelkekért
Tovább olvasom »A megszállás évtizedei alatt a diktatúrát működtető hatalombirtokosok a társadalom totális ellenőrzését és irányítását kívánták elérni, kiemelt céljaik között egy fontos társadalomszervező erő, az egyházak felszámolása is szerepelt. Az újabb történelmi kutatások arra mutatnak, a Rákosi- és a Kádár-korszak között sokkal kevesebb különbség volt, mint ahogyan azt a sokszor szelektív társadalmi emlékezet megőrizte.
-
A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme
Tovább olvasom »Méltán soroljuk fel jó érzéssel a rengeteg magyar eredetű találmányt a hazánkba látogató külföldi vendégeknek. Keresztyénként ezzel együtt felmerülhet bennünk a kérdés, hogyan viszonyuljunk a tudományhoz. Úgy, mint egy távoli területhez, amely csak a szakavatottak számára elérhető? Esetleg hitünket elbizonytalanító tényezőt kell látnunk benne?
-
Vigyázz a nyájra!
Tovább olvasom »„Újraolvastam Pál búcsúbeszédét, lassan ízlelgetve a szavakat, hagytam, hogy szívemig hatoljanak. Ki is a nyáj? Sorban jöttek elő az arcok. A bibliakör tagjai, majd a gyülekezet, a dicsőítő csapat, a presbitertársak. Egyszer csak megálltam, és majdnem hangosan kérdeztem: hát ki vagyok én? Szerencsére nem volt a közelemben senki – vagy mégis?”
-
Akik megmaradtak
Tovább olvasom »Nem az számít, ami velünk történik – mert azt nem mindig tudjuk befolyásolni –, hanem az, hogy ami velünk történik, miképpen hat ránk. Legyünk készen a kereszt elhordozásához, ha annak van az ideje, de legyünk nyitottak arra is, hogy Istennél soha nincsenek bepecsételt, örökre berögzült helyzetek. Ő szuverén Úr, aki a történelem végső szálait akkor sem engedi ki a kezéből, ha minden veszni látszik.
-
Pünkösdre hangolódva
Tovább olvasom »Zsombori Erzsébet 1987-ben települt át Magyarországra. A festőművész, akit örök játékosságához illően mindenki Zsimbinek szólít, a Szőnyi István Alkotóközösség és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete tagjaként budapesti galériát vezet Svédországban élő festőművész lányával, Mayer Hellával közösen, amely a zene és az irodalom otthona is.
-
Tanúskodni nehéz
Tovább olvasom »A pünkösd a legalkalmasabb pillanat arra, hogy elinduljunk, tovább a hiteles tanúságtétel útján. Nem közhangulattal és médiasugallattal foglalkozva, hanem Isten Lelkének erejébe kapaszkodva borulunk le az Örökkévaló előtt. Aztán felemelkedünk, és odaállunk egyenes derékkal embertársaink elé, mert megtanultuk Pétertől: jobb tanúskodni bent, mint tagadni kint.
-
Az „és” nyomában: szexualitás és spiritualitás
Tovább olvasom »Mi már az „és”-t sem értjük a szexualitás „és” spiritualitás szavai között, a „vagy” sokkal inkább magától értetődő. Idegenekként bámuljuk a Biblia kezdő fejezeteinek egyre fokozódó harmóniáját. Érezzük Isten tervének gyönyörű illatát, amely a megannyiszor eltaposott és réges-rég elfedett éhségünket csalja elő szívünk mélyéről.
-
A mérce és tekintély jelentősége
Tovább olvasom »Az Istennel való kapcsolatunk nemcsak a hitéletünket érinti, hanem áthatja az élet teljességét. Vagyis minden kérdésnek van teológiai, bibliai, Istennel kapcsolatos következménye. Isten minden helyzetre nézve meghatározó. Fordítva is igaz: Isten megoldása, az evangélium nemcsak a hitünket változtatja meg, hanem az életünk teljességét.
-
Ruanda után harminc évvel
Tovább olvasom »Háromdimenziós emberi kapcsolataink között mind jobban teret kell engednünk az Isten kegyelmének, jelenlétének. Mert az ő kegyelme, amely átível határok felett, olyan erő, amely legyőzi az előítéleteket, segít nagylelkűvé válni, meg nem érdemelt ajándékot adni egymásnak, elengedni tartozást, megáldani ellenséget és barátot egyaránt.
-
Az élet arasznyi repülés?
Tovább olvasom »Naponta több százan halnak meg, válnak földönfutókká, magányosokká, betegekké testileg és lelkileg is. Kinek mit szán az Úr? Miért nézi el a háborús borzalmakat? Miért hagyja szenvedni a betegeket? Mit kínál azoknak, akik belefáradnak az életbe, és az önpusztítást választják, vagy az eutanázia csendes „altatását” kérik? Az élet valóban csak arasznyi repülés földtől a földig, és kész?
-
Közöd?
Tovább olvasom »Közünk van a többi emberhez! Tartozunk legalább a felebaráti szeretettel. A szeretet azonban nem más dolgába avatkozó, hanem helytáll a maga helyén. Gyakoroljuk a közösséget a családban, a gyülekezetben, legyünk vendégszeretők! Viszont óvakodjunk attól, hogy abba avatkozzunk bele, amit Isten nem ránk bízott!
-
Egy papi szék üzenete
Tovább olvasom »Zsérci Molnár György Utrechtben folytatta teológiai tanulmányait. Hazatérése után szűkebb hazájában, Borsodban szolgált, Alsószuhán, Tornalján, Bánhorvátiban, Bőcsön. A vármegyén belüli vándorlás nem arról vall, hogy nyughatatlan, állhatatlan ember lett volna, csupán arról, hogy zokszó nélkül oda költözött, ahol abban a nyugtalan században szolgálatára szükség volt.
-
Merész kérés
Tovább olvasom »Feltehetjük magunknak a kérdést: mi a garancia, és ki vállalhat felelősséget a jövőnkért, az életünkért, a döntéseinkért, hitbeli hűségünkért, az egyház szolgálatáért, a gyülekezetekben folyó munkáért vagy akár a nyári táborokért, azok lelki áldásáért? Jób könyvét olvasva találkozunk a sok szenvedésbe és vitatkozásba belefáradt Jób furcsa, Istent kereső kérésével: „Tedd meg! Vállalj értem kezességet!”
-
Mit hoztunk át a hétköznapokba?
Tovább olvasom »A húsvét a hívő embert egész életében meghatározó tényező. De nem is az a pár nap a maga kulturális csomagjával, szokásaival, színeivel és formáival. Nem. Az, akit ünneplünk. Jézus él. És közöm van hozzá. A hétköznapjaimban. Mi hozok át? Hát őt, Jézust. Hogy ő van, velünk és jelen van, nemcsak az ünnepi dicséretben, hanem a hétköznapomban éppúgy.
-
Lelkipásztor a világban
Tovább olvasom »Ebben a környezetben kiélezetten szükséges a magyar társadalom lelkiállapotának, valóságos helyzetének megismerése, hogy a lelkipásztor segíthessen a modern lelkigondozás eszközeivel, amelynek alapja a kapcsolatban lét, szándéka pedig a vigasztalás erőterébe segíteni a krízisbe került embert.
-
Élj a mának!
Tovább olvasom »A keresztyén ember arra használhatja fel a ma lehetőségét, hogy tudatába kerül, felvérteződik a rendelkezésre álló időkben erre: ami lehetne, az nincs. Csak ez képes feloldani azt a hamis narratívát, hogy az idős ember halálát könnyebb elfogadni, a fiatalét pedig nehéz. A gyász fájdalom, de olyan perspektívát kínál, amelynek látni akarása átsegítheti az embert ezeken az időkön.
-
Ország és Isten országa
Tovább olvasom »E kettőre irányítja figyelmünket augusztus 20. Megvan a hétköznapoknak szóló üzenete, de tekintetünket Isten eljövendő országa felé is tereli. A vallások történetében az ünnepek születésének két forrása van: a történelem és a természet.
-
A halál halála
Tovább olvasom »A keresztyének reménye Krisztus feltámadása. Pál apostol a korinthusiaknak írt első levelében arról beszél, hogy „ha nincs a halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.” Más szóval ha nincs feltámadás, a hitünk értelmetlen. Nincs reménységünk.
-
Felszabadult fiatalok?
Tovább olvasom »Az imaszolgálattal céltudatosan a szabadító Istent kerestük, hogy ő ránk találhasson és felszabadulhassunk, valóban szabadok lehessünk. Mert mi a valódi szabadság? Nem valaminek a hiánya. Nem akkor vagyunk szabadok, felszabadultak, ha nincs nehézség, nincs kötöttség, nincs megméretés, hanem ha az életünk a helyén van!
-
Jézus a szamarat választotta
Tovább olvasom »A királyok háborús időben lóháton vágtattak, de békeidőben inkább szamárra ültek. A királyok első könyve számol be arról, hogy Salamon hogyan használta apja, Dávid királyi szamarát a koronázása napján tartott bevonuláshoz. Jézus a béke királyaként érkezett a szent városba. Az evangélium külön megemlíti: olyan csikót választott, amelyen korábban még nem ült soha senki.
-
Csak befelé
Tovább olvasom »A labirintus felfelé nyitott. Nem csak a középpontban találkozom Istennel, egész utamat figyelemmel kíséri, sőt mellém szegődik, amíg megérkezem. Ahogy egyszer két tanítvány mellé az Emmaus felé tartó úton. És miközben fizikailag előre haladtak, Jézus belső labirintusuk középpontja felé, a lényegi felismerés és találkozás felé vezette őket. A labirintusból ugyanaz az út vezet kifelé, de más emberként jövök ki, mint ahogy bementem.
-
Becsöngetés a tanítványság iskolájába
Tovább olvasom »Az egyház mások tanítójaként, Isten küldötteként a világban mikor tanul a saját küldetéséről? Mikor van a becsöngetés Jézus iskolájában? Mi az a jel, amely durván vagy kreatívan-viccesen-vidáman, de megráz: Indulj! Kezdj hozzá! Add bele magad! Tanulj, hogy meg ne bukj!
-
Csendben Jézus lábánál nagyböjtben
Tovább olvasom »Különleges humora volt a mi Istenünknek, amikor a nagyböjti időszakot tavaszra „tervezte”. Azt a negyven napot, amikor a lelkünkben fel kellene készülnünk a feltámadás ünnepére. Ez az időszak emlékeztet bennünket Jézusnak arra a negyven napjára, amikor a pusztában „csak beszélgetett” az Atyjával. Csendben, a természet lágy ölén, étlen-szomjan.
-
Egyház és teológia
Tovább olvasom »A teológus feladata, hogy a szüntelen változó világban Isten Igéjére figyeljen, és az így nyert ismereteket továbbadja. Az ismeretek továbbadásának nem egyedüli helye a katedra, vele azonos értékű közvetítő hely a szószék. A szószék és a katedra egysége végigkísérte Vályi Nagy Ervin teológus életét. Rá emlékezett a Doktorok Kollégiuma az idei ülésén.
-
Kezdjük újra!
Tovább olvasom »A kérdés máig feszíti a minimális önkritikával rendelkező embert: megállhatok Isten előtt? Megszabadulhatok mindattól, ami terhel és távol tart az Úrtól? A bűnbánatra való készség az ember legalapvetőbb tulajdonsága kell(ene) hogy legyen, hisz a bűnt nem valamiféle sötét erő vagy kóbor démon okozza, hanem az ember, aki képtelen volt megmaradni az engedelmesség útján.
-
Ellenállók, kegyelemből
Tovább olvasom »Krisztus követői mindig az árral szemben haladnak. Látszólag nem tartanak lépést a kultúrával, mert az értékrendjük a feje tetejére állt. Köztük a legnagyobb a legkisebb. Inkább odafordítják a másik orcájukat is, mint hogy bosszút álljanak. Jézus követői szeretik ellenségeiket ahelyett, hogy gyűlölnék őket. Arra kaptak elhívást, hogy meghaljanak önmaguknak, lemondjanak akaratukról Isten javára.
-
Kitettség
Tovább olvasom »Az, hogy reflektálunk, szólunk, levonjuk a megfelelő, akár egzisztenciális következményekkel is járó konzekvenciákat, hogy az egyház köznyilvánossága előtt folyhat-e erről gondolkodás, direkt összefüggésben van azzal, hogy Krisztus ikonjává formálódunk, vagy csak maszkot hordunk.
-
Szövetségben
Tovább olvasom »Isten veled akar szövetségre lépni. Ahogyan kijelentette ezt Nóénak, Ábrahámnak, Mózesnek és népének, úgy Krisztusban neked is. Hiszen bár nem éltél még e föld színén, már érted megszületett – meghalt és feltámadt. Ennél kifejezőbben és erőteljesebben nem lehet tudtodra adni, hogy szövetségre kíván lépni veled. Azért, hogy társad legyen e földön.
-
Áradjon az igazság, mint a víz!
Tovább olvasom »A megváltásnak, Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának hitem szerint csak akkor van értelme, ha a teremtést is elfogadjuk, akár a megváltást. Ha nem hisszük a világ és az ember teremtését úgy, ahogyan arról a Biblia tudósít, akkor „kirántjuk a szőnyeget” a megváltás alól is, hiszen a két tény kölcsönösen feltételezi egymást.
-
Mit várhatunk, ha már senki sem várandós?
Tovább olvasom »A gyermekvállalás nem könnyű, és még nehezebbnek tűnik olyan társadalmakban, ahol a gyerekek láthatatlanok, hiányoznak a testvérek, ritka a nagycsaládos, nincsenek példa képek, megtanulható szolidaritási formák a szülői létet fontolgatók számára. Az iparosodott világ csökkenő termékenységi arányszámai bizonytalanná teszik a jövőt.
-
Az egyház templomokba szorítva rab szobafogságban
Tovább olvasom »A kommunizmus egyházsorvasztó módszere sorra félreállította a neki nem tetsző, behódolásra nem hajlandó embereket. Ennek az időszaknak tiszta hangú, szelíd határozottságú igehirdetője volt Berényi József református lelkipásztor.
-
Nézd meg magad a tükörben!
Tovább olvasom »Amikor arról olvasunk, hogy Jézus feltámadásának ereje hogyan jelent meg a benne hívők életében, azt is megértjük: a kegyelem ereje minden más erőt felülmúl. Ez az erő munkálkodott a tanítványokban, akik egymással civakodó, gyáva, ugyanakkor nagyravágyó emberekből az evangélium egyetértő, bátor és alázatos hirdetőivé lettek. Ugyanez az erő szinte minden lapon megjelenik valakinek az életében.
-
Felszámolás és újrakezdés
Tovább olvasom »Az 1956-os forradalom idején a kritikai hangot megszólaltatók későbbi sorsára rányomta bélyegét a háttérbe szorítottság. Debrecenben ilyen személyiség volt Török István teológiai professzor, aki következetes felelősséggel vállalta elbizakodástól óvó és teológiai útmutatást adó meggyőződését.
-
Az evangélium, ahogy a protestánsok látják
Tovább olvasom »Hol hallasz egyedül igaz módon, őszintén, tisztán, féltő és irgalmas szeretettel magadról és a világról, életről és halálról? Hol szól hozzád Isten? Egyedül a Bibliában. Nem egy szerző által, hanem körülbelül negyven, sokszor egymást sem ismerő ember, ezerötszáz év folyamatában, különböző földrajzi helyeken rögzíti: így szól az Úr! Így szól ma hozzád is!
-
Állandó megújulásban
Tovább olvasom »A házasság tulajdonképpen amatőr pszichoterápia. Valóban, ha merjük a mélységeket is megnyitni egymás előtt, lesz változás, megújulás, gyógyulás a kapcsolaton belül. Isten is újjászületésre hív! Ő teljes szeretetével kész bennünket vigasztalni, gyógyítani.
-
Túlterheléses támadás
Tovább olvasom »Gázában minden komor. Pedig ez az a terület, ahol Isten először ígért békességet. Másfajtát, felülről jövőt. Az itt lakók a mindennapokban ritkán tapasztaltak nyugalmat, hiszen egyik háború vagy hódítás követte a másikat. Mégis kitartóan ragaszkodnak a reményhez, a hithez és a szeretethez.
-
Az élet kulcsa
Tovább olvasom »A hívő természettudós nem lát ellentmondást a természeti törvények és a bibliai üzenetek között, de a nem hívőnek is be kell látnia: az anyagban nincsen olyan folyamat, mely az élettelentől az élőhöz vezet. Werner Gitt rámutat a nem anyagi jellegű univerzális információ bibliai jelenlétére.
-
Lassan a gyűlölettel
Tovább olvasom »Nem lehet konfliktusok nélkül élni. Az egészséges súrlódások hasznosak, mert segíthetnek abban, hogy érettebbé váljunk. Az eltérő vélemény okozhat stresszt és akár heves érzelmi megnyilvánulásokat, de ha a méltóságunkat és nyitottságunkat megőrizzük, és nem hisszük, hogy mindenre van válaszunk, megmaradhat a kapcsolatunk a konfliktus másik szereplőjével.
-
Közel vagy messze?
Tovább olvasom »A Zsinat alapvetően nem döntéshozatali testület, hanem elsősorban lelki testvéri közösség! És amikor és amennyiben ez élesen kirajzolódik, akár a plenáris ülés keretében is, akkor ott érezhető, átélhető a lelki megragadottság, az élő Isten jelenlétének valósága. A szünetekben örömmel látja az ember, ahogy megöleli a rég nem látott testvért egyik-másik atyafi.
-
Fontosnál a fontosabb
Tovább olvasom »Érdekes jelenség, hogy az életben annyi mindenről beszélünk, mégis alig szólunk a fontos dolgokról. Észrevesszük-e, amikor a családon belüli „operatív megbeszélések”, a baráti együttlétben felvetett felszínes kérdések és válaszok elveszik az igazán jelentős, személyünket formáló beszélgetések helyét?
-
Egy új szakasz kezdetén
Tovább olvasom »A törvények, az istentisztelet keretei, az együttélés szabályai – mind valós segítség, előre az ajándékozó Istentől. Mindez ránk nézve is igaz, akár új életszakaszba lépve, például egy részben vagy teljesen megújult presbitériummal továbbindulva. Keresve a helyes választ a népszámlálási adatokból ránk köszönő társadalmi folyamatokra. Ilyenkor az alapokat kell újra megerősíteni, legelőször is: Krisztusé vagyok, és Krisztus az enyém.
-
Az üdvösség útja
Tovább olvasom »Jézus eljövetelének oka az üdvösség megszerzése volt az ember számára. Jézus azért jött el a mennyből és halt váltsághalált, majd támadt fel harmadnapon, hogy megbocsásson, és áldott életet szerezzen nekünk.
-
Megízleltük!
Tovább olvasom »Ahogyan a még csak várandós Mária magasztalásban, hálaadásban ujjong, úgy élhetjük meg mi is a hála és a várakozás, a magasztalás és a bizakodás kettősségét, számolva az előttünk lévő napokat, a nekünk adott időt nemcsak az idei karácsonyig, hanem a nagy, végső találkozásig.
-
Az áldás
Tovább olvasom »Az áldásnak a hívő mindig felülről jövő értelmet ad. A Bibliában már a teremtés ötödik, majd a hatodik napján találkozunk vele, amikor a Teremtő megáldotta az első emberpárt, és ezt mondta: „Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá!” Ennek az áldásnak az emberiség számára mai napig látható gyümölcse van, még akkor is, ha saját bűneink és az emberiség sok-sok vétke beárnyékolja azt.
-
Alászállt, hogy alászálljunk
Tovább olvasom »A Keresztelő a háttérbe szorult, de nem bánkódott: „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.” Lemondott a hírnévről, Jézus mégis a valaha élt legnagyobb embernek nevezte, és megkeresztelkedett nála. Ez az evangélium gyönyörű ellentmondása. Keresztyénként akkor találjuk meg az életünket, amikor elveszítjük Jézusért. Meghalunk, hogy éljünk.
-
Fellélegző agy
Tovább olvasom »Lehet, hogy a függőségünk olyan erős, hogy egy-egy szellőztetés nem is lesz elég. De a szabadsághoz vezető út nem bonyolult, három lépésből áll. Bűnbánat. Megvallás. Elszámoltathatóság. A bűnbánat szó régimódinak és vallásoskodónak tűnik, ám valójában navigációs kifejezés. Annyit tesz: megfordulni.
-
Tudsz róla, hogy éhezel?
Tovább olvasom »Miért van az, hogy nem éhezzük és szomjazzuk Isten igazságát? Ha egy étteremben elfogyasztunk egy kétfogásos menüt, majd a pincér újra megjelenik ugyanennyi mennyiségű ennivalóval, valószínűleg visszautasítjuk, hiszen már jóllaktunk. Ugyanígy nem fogunk éhezni és szomjazni az igazságra, ha tele vagyunk a világ dolgaival. Hiába tudjuk, hogy nem töltik meg a szívünket, mégis elfeledkezünk róla.
-
Generációs várakozás
Tovább olvasom »Nem lehet a célunk azok vonzása, akik annyira szimpatizálnak a világgal, hogy a gyülekezetükben is annak tükröződését látnák szívesen. Jézus Krisztus evangéliumával azokat hívjuk inkább, akik vágynak arra, hogy megváltozzon az életük, és ne a világhoz igazodjanak.
-
A boldogság megtalálható
Tovább olvasom »Isten arra használta fel kitartó vágyakozásunkat, hogy felkészítsen a vele való kapcsolat helyreállítására. A Krisztusban való nagy öröm jó híre pontosan az a hűs víz, amelyre szomjas lelkünk vágyik. Az evangélium csak azoknak jó hír, akik tudják, hogy szükségük van rá.
-
Tehetelenül sodródva?
Tovább olvasom »Hogyan kerülhetnek a történelmi mértékű tragédiák egy oldalra a jelentéktelennel? És ha nem is az, mint például egy sportteljesítmény, akkor is abszurd. Hogyan lehetséges, hogy ezek között mozgok, mintha egy lapon említhetők volnának? Mégis egy lapon vannak, és ezt nem tudom megváltoztatni.