A két fiatal zenész, Péntek-Domschy Mercédesz és Péntek Attila alkotta MÉSA formáció református énekek modern köntösbe öltöztetésével írja át, amit eddig a keresztyén zenéről gondoltunk. A régi egyházi dallamokat a dzsessz műfajába ültették át. – Ez a műfaj mára klasszikussá vált, sokan kedvelik, és megfelelőnek éreztük a dicsőítésre is. És szeretnénk közelebb hozni a fiatalokhoz, átemelni a liturgia közegéből, hogy a köznapokban is fogyasztható legyen.

A „Református épített örökség” nevű programnak beértek az első gyümölcsei. Létrejött egy gazdagon illusztrált kiadvány, mely száz magyarországi református templomot gyűjt egybe. Elkészült egy részletgazdag honlap, valamint egy összeállt egy kiállítás is. Mindezek a reformátusság elmúlt ötszáz évének épített örökségét mutatják be.

Több száz hívet számlál a Budapest-Budai Református Egyházközség. Lelki otthonuk a Szilágyi Dezső téri templom. A hagyományos mellett este könnyűzenés istentiszteleteket tartanak, közelebb akarva hozni Jézus tanítását a fiatalabbakhoz. A Mustármag mellett számos házicsoport, illetve baba-mama, női és férfikör, kisgyerekes és ifjúsági csoport működik. Évente indítanak hitfelfedező csoportot.

Mérföldkő az utóbbi százötven év megemlékezéseinek történetében a protestáns gályarabok kiszabadításának 350. évfordulóján, Debrecenben tartott I. Protestáns Egyház- és Kapcsolattörténeti Konferencia.

A külvilág folyamatosan ostromol és próbára tesz minket, de nem tud eltéríteni a célunktól, Jézus Krisztustól – hangsúlyozza az Illés Katalin és Illés Barna fotográfus házaspár. A hitet nem magánügynek tekintik. A férj sokáig úgy érezte, nincs átjárás a liberális szemléletű művészközeg és a hit világa között, Isten azonban mindkettejüknek megmutatta, hogyan használják a fényképezés univerzális nyelvét az evangélium hirdetésére.

Ő volt a XVII. század egyik legjelentősebb tengernagya, a magyarok viszont leginkább egy eseményt, a protestáns gályarab prédikátorok szabadítását kötik a nevéhez. Michiel de Ruyter holland admirálisra emlékeztek a Debrecenben rendezett I. Protestáns Egyház- és Kapcsolattörténeti Konferencia előadásai.

Gyerekkora óta hívogatta Isten a református családba született Nagy György András rádiós műsorvezetőt, szerkesztőt, sokáig mégsem került elég közel hozzá. Csak évtizedekkel később érkezett el a meghatározó pillanat, amikor szerelme megkérdezte tőle: elkísérsz a templomba? Nagy-Sója Lívia ügyvédi asszisztens és médiaszakember férje azóta hosszú utat jártak be, a huszadik házassági évfordulójukat ünneplik.

Négyszázötven éve, 1576-ban ült össze Hercegszöllősön az a zsinat, amelyhez a Dunamelléki Református Egyházkerület születését kötjük. Ott fogadták el az azóta is iránymutató Hercegszöllősi Kánonokat. Ezek megszületésekor a lelkészek más próbatételekkel néztek szembe, mint a mai egyházi vezetők. Egy széttöredezett országban kellett helyreállítaniuk hitük alapjait és összetartani közösségüket. A jubileumra rengeteg programot szervez egyházunk.

– A szüleim hite egyebek között abban is példát mutatott, hogyan lehet megküzdeni a nehézségekkel: ha valamit épp nem értünk is, utólag felfedezzük benne Isten vezetését. Ez az egész életemre nézve hatalmas nyugalmat és kiegyensúlyozottságot ad: tudom, hogy az Atya gondoskodik rólunk, csak akkora terhet tesz a vállunkra, amekkorát elbírunk, és erőt is ad hozzá.

Jelenleg magas vagy extrém fokozatú üldözéstől 388 millió keresztyén szenved, illetve ennyi embert ér hátrányos megkülönböztetés a hite miatt. Ez a szám nyolcmilliós emelkedést jelent 2025-höz képest. Közzétette az Open Doors globális keresztyén szervezet a 2026-os imalistát, amely azt az ötven országot rangsorolja, ahol a legerősebb az Istenben hívők üldözése. A fő veszélyforrás ma a szélsőséges iszlám és nacionalizmus.

Nem könnyű kapcsolódni ahhoz az Istenhez, aki láthatatlan, és csak elképzeléseink vannak róla, amik gyakran tévesek. A neki való önátadás első lépése, ha megismerjük a szeretetét. Mindannyian vágyunk a tökéletes, feltétel nélküli szeretetre, azonban nem biztos, hogy át is merjük adni magunkat neki. Ezen az úton indíthat el David G. Benner Szeretet és önfeladás című könyve.