Aki várja a halottak feltámadását, annak a halál nem lehet végső megsemmisülés. Az nem készít „örök lakhelyet” a temetőben a halottainak vagy önmagának. Az talán a gyász fájdalma közben is hamarabb érti meg Isten vigasztalását. Az több vigasztalást nyer, amikor öregedő testével vívja harcait. Mert nemcsak az van szemünk előtt, ami a földön közelít hozzánk, hanem az is, amit a feltámadásban készít nekünk a mi Megváltónk, a feltámadott Úr Jézus Krisztus.
Futó Zoltán cikkei

Megvigasztalódva várakozni