– Sok Ige válhat kinccsé az ember életében. Mózes V. könyve nyolcadik fejezetének második verse nekem különösen kedves: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr a pusztában negyven éven át, hogy megsanyargatva és próbára téve téged megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem?” Ezt a szívem táblájára véstem.

Hiánypótlónak számít a sajátos nevelési igényű kicsinyek oktatásában az újonnan nyílt Csillagfény Gyógypedagógiai Óvoda, amely a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Halászteleki Székhelyintézményének része. Az országban ez még csak a hatodik ilyen jellegű református kisdedóvó, és itt, a főváros vonzáskörzetében rendkívüli szükség volt rá a megnövekedett gyermeklétszám miatt.

– Szerintem manapság a lelkésznek sokoldalúnak kell lennie. A munka egyik legnagyobb része a menedzselés, az egyházközség életben és személyesen is. A másik pedig a pásztorkodás abban az értelemben, hogy az embereknek utat kell mutatni, hogyan, merre induljanak. Még kiemelném a magvetés fontosságát. Egy lelki közösség pásztora nem húzhatja ki magát a gyermekekkel való munka alól...

Nem először segít az erdélyi testvéreinknek a Magyar Református Szeretetszolgálat. Most a 2025 májusában lesújtott árvíz okozta károkra keresnek megoldást. Katona Viktória ügyvezető igazgató azt reméli, az Élő víz felhívás sokat segíthet a bajba jutott közösségeknek, és tiszta ivóvízhez jutnának a térségben lakók. A küküllői egyházmegye kezdeményezéséhez csatlakoztak: az adománygyűjtéssel legalább további tíz kút létrehozása a cél.

– Ha a hívő ember életét Isten kezébe tette, attól kezdve tudhatja, hogy nem esik ki onnan, ő vigyáz rá. Utat mutat neki kollégákon, embertársakon, közösségeken, a Biblián keresztül. Ezekben a döntésekben az Istenben való formáltatás jelenik meg, és az, ha benne éljük meg a mindennapokat. Természetesen vannak olyan pillanatok, amelyekre később az Úristen rámutat.

Négyszázötven éve, 1576-ban ült össze Hercegszöllősön az a zsinat, amelyhez a Dunamelléki Református Egyházkerület születését kötjük. Ott fogadták el az azóta is iránymutató Hercegszöllősi Kánonokat. Ezek megszületésekor a lelkészek más próbatételekkel néztek szembe, mint a mai egyházi vezetők. Egy széttöredezett országban kellett helyreállítaniuk hitük alapjait és összetartani közösségüket. A jubileumra rengeteg programot szervez egyházunk.

– Istennek nem is feltétlenül állt szándékában engem kihúzni a vízből, inkább az, hogy megtanítson benne úszni. Amikor csodákról beszélünk, sokaknak a spontán gyógyulások jutnak eszükbe, de én ezt a lelki gyógyulásomat is annak tekintem. Ez az út volt az, amely feltette az i-re a pontot, itt éreztem meg, hogy az egész életemmel őt szeretném szolgálni.

A béke teológiája állt a középpontjában a hetedik alkalommal tartott Hun–Han Koreai–magyar Teológiai Fórumnak. Idén a Pápai Református Teológiai Akadémia szervezésében zajlott tanácskozás bibliai, társadalmi és lelkipásztori szempontból is vizsgálta Krisztus békességének jelentőségét a mai világ konfliktusai közepette. A 2015 ót tartó együttműködésben a szervezők kezdettől törekedtek arra: a szakmai mellett személyes kapcsolatok is kialakuljanak.

– Az hozott nagy változást, amikor tizenkilenc éves koromban felkerültem egyetemre Budapestre. Rengeteg fiatal keresztyént ismertem meg, ami egyfajta kultúrsokként is hatott rám, hiszen sajnos vidéken inkább az idősebbek járnak templomba. Nagyon jó volt látni, hogy a fiatalok együtt mennek el templomba, fesztiválokra, összejövetelekre. A legjobban az ragadott meg bennük, hogy mekkora szeretettel vettek körül, rögtön befogadtak.

A Biblia első lapjain azt olvashatjuk: nem jó az embernek egyedül lennie, ezért Isten ajándékként adja mellé a másikat. Öröm, mikor a kapcsolatainkat megtartónak, szeretetteljesnek látjuk. Az ajándéknak nem szükséges kézzel foghatónak lennie, lehet élmény, lelki adomány – hangsúlyozza Tóth Orsolya, a sárospataki hittudományi egyetem lelkipásztora.

Nekünk minden szolgálat emlékezetes az első koncerttől a vidéki gyülekezetekben végzett áldásos szolgálatokon át a zeneakadémiai előadásokig – tudatja Erdélyi Dániel karmester és Berkesi Boglárka karnagy. Ők alapították és vezetik a Központi Református Kórust, mely évtizede erősíti, népszerűsíti a református egyházzenét és hagyományait. A magyar kórusok napja alkalmán terveikről is szó került.

– Az a cél, hogy a diákok ne tehernek érezzék a tanulást, hanem az magától értetődő szükségletükké váljon. Ez kifejezetten nehéz feladat, részben a pedagógus és a tanítvány közötti korosztályos szakadék miatt, amely a XXI. században azért érződik még egy kissé erősebben a korábbinál, mert annyira felgyorsult a technikai fejlődés.

Több év szünet után ismét megrendezték a Genezis konferenciát a Biblia Szövetség Egyesület péceli székházában. Stuart Burgess első előadása az evolúció és a teremtés viszonyát vizsgálva kifejtette: a tudomány sok tekintetben alátámasztja a Biblia állításait. Rámutatott, az embernek számos olyan képessége van – az örömszerzés, a szépség iránti fogékonyság, az arckifejezések gazdagsága –, amelyek túl mutatnak a puszta túlélésen.

Mit tett értünk Isten? – erre a kérdésre kereste a választ a balatonfüredi Siloám Református Missziói Otthon első, saját rendezésű, bensőséges adventváró alkalma. A nyitónapon Mészáros László protestáns tábori püspök előadásában arról is beszélt: „Isten folyamatosan dolgozik bennem.” Másnap Petró László, a kaposvári gyülekezet lelkipásztora vitte tovább a témát, kitérve az öt szeretetnyelvre.

– Pedagógusként a legnagyobb küldetésem: segíteni a gyerekeket abban, hogy felfedezzék a bennük rejlő értékeket, fejlesszék a képességeiket, és olyan inspiráló, biztonságos, elfogadó közeget teremteni a számukra, amelyben a tanulás öröm, megtanulnak bízni saját erejükben, és látják a lehetőséget a fejlődésre. Nem csupán a tudás átadása a fontos, hanem hogy a diákok észrevegyék az értékeket, az örömöt a világban.

– A kezdetektől arra törekszünk, hogy az érdeklődőt lépésről lépésre kísérjük a hit útján: előbb legyen tagja a közösségnek, döntsön Krisztus mellett, váljon tanítvánnyá, majd vállaljon szolgálatot, és tegyen bizonyságot! Hatalmas ajándék, amikor valakit először hallunk tanúságot tenni, vagy látjuk megújulva visszatérni egy lelki alkalomról.

Az ifjúsági szolgálat nagyon változó, minden évben másfajta nehézségek és örömök vannak, hiszen a missziói gyülekezet összetétele is gyorsan változik, néhány év alatt teljesen kicserélődik. Mégis, talán az hat meg a leginkább, amikor régi hittanosaim és konfirmandusaim tagozódnak be az egyetemi gyülekezetbe.

Időnként az egyszerű alapanyagokból készülnek a legízletesebb ételek. A Református Ízek Találkozójának idei főzőversenyén ez be is bizonyosodott, hiszen az egyik első helyet Bihardiószeg csapatának szürkemarhapörköltje vitte el. Bara László, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese, a diószegi csapat oszlopos tagja mesélt a versenyen megélt tapasztalatairól és beszélt az ilyen és ehhez hasonló programok fontosságáról.

Kora gyerekkorom Románia kommunizmusban töltött utolsó évtizedéhez kapcsolódik, minket titokban vittek el a templomba megkeresztelni. A családom nem volt vallásos, de a rendszerváltás után járhattam vallásórára, majd nagy élményt jelentett a konfirmáció: Nagyszalontán, ahol felnőttem, akkoriban még évente mintegy száz fiatal tett vallást a hitéről.