Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Violetta református lelkész, teológus osztja meg velünk gondolatait.

Gyakorlati tapasztalatszerzést, stabil hátteret és folyamatos visszacsatolást kínál a végzős óvodapedagógus hallgatóknak egyházunk. Az öt éve működő Református Óvodapedagógus Tanulmányi Ösztöndíj- és Mentorprogramba tekintünk be Egri Melindával, a Református Pályázati és Beruházási Szolgálat projektmenedzserével.

A csoda az, ha a keresztyén ember élő példává válik, ha közösségével – amely az anyaszentegyház – láthatóan, érthetően és érezhetően jelen lesz a világban, hirdetve az evangéliumot mindenkinek. A káosz, a tévelygések, a nélkülözés közepette megmarad a kegyelemben. Mert a tanítványi élet Isten-arcú; az Úr képe, azaz lénye azáltal jelenik meg, hogy a bennünk lakozó Szentlélek magát az embert alakítja át, és kiformálja benne Isten képmását.

A munka ad értelmet az életünknek, vagy Isten ad értelmet a munkánknak? Hogyan szabadulhatunk meg a bálványainktól, és hogyan hallhatjuk meg Isten hívását? Lovas András és Vígh Eszter lelkipásztorok szerint Isten országát a munkánk által, a hétköznapokban is építjük. Az evangélium üzenete formálja a pályaválasztásunkat, a munkához való viszonyunkat, a társadalmi felelősségvállalásunkat és a pihenésről alkotott képünket is.

Nem elég, ha valaki jó a szakmájában, sokszor szüksége van vidék- és közösségfejlesztési ismeretekre, és a pedagógiai érzék sem árt. Emellett örülünk, ha munkatársunk református és gyülekezeti beágyazottsága is van – vallja Böröcz Lívia, a Szeretetszolgálat felzárkózást segítő munkaágának vezetője. A Felzárkózó települések program olyan zárt világokba igyekszik belépni, amelyekről sokszor nem csak a kívülállók, az ott élők maguk is lemondtak.

Mit tett értünk Isten? – erre a kérdésre kereste a választ a balatonfüredi Siloám Református Missziói Otthon első, saját rendezésű, bensőséges adventváró alkalma. A nyitónapon Mészáros László protestáns tábori püspök előadásában arról is beszélt: „Isten folyamatosan dolgozik bennem.” Másnap Petró László, a kaposvári gyülekezet lelkipásztora vitte tovább a témát, kitérve az öt szeretetnyelvre.

A Szentföld három keresztyén közösségének vezetője – Munther Isaac, a Betlehemi Béke és Igazság Intézet irányítója, Agapia Sztefanopulosz görög–amerikai ortodox apáca és Amira Hanania, az Elnöki Egyházügyi Főbizottság tagja és európai képviselője – különböző felekezetek nézőpontjából, de egymást erősítve mutatják meg, mit jelent a megmaradás elhívása, a keresztyén jelenlét sérülékeny folytonossága.

A Református Szeretetszolgálat munkatársai idén is a Néprajzi Múzeumban gyűltek össze hogy elismerjék azokat, akik a diakóniai szolgálat különböző területein – az idősgondozástól a fogyatékos emberek támogatásán át a szenvedélybetegek mellett végzett munkáig – kiemelkedő hűséggel és szakmai igényességgel dolgoznak.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Lélektani könyvekben sűrűn előforduló kifejezés és téma lett az érzelmek kezelése vagy az érzelemszabályozás. Korábban, a múlt század elején előítélettel emlegették ezt, és lenézték, a racionalitás és a gondolkodás elsőbbségét hangsúlyozva. Különösen férfiak hivatkoztak arra, hogy az érzelmek a nők világához tartoznak.

Advent idején – az ünnepköri szokásrend követése mellett – találkozhatunk Pilinszky Jánosnak a várakozásról szóló gondolataival is. Több mint fél évszázaddal ezelőtt, egy 1974-es adventi jegyzetében írta, hogy a „várakozás megszentelése” azzal a felismeréssel rokon, amely szerint „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”. A felfedezés öröme, a megérkezés csodája ugyanis még erősebb, ha az „ismerős” jelenlétével teljesedik be a várakozás.

Nemes Jeles László új filmjének egyik legemlékezetesebb jelenetében a kamaszfiú a pince félhomályában egy óriási, zúgó kazánhoz beszél, mintha abban keresné mindazt, amit soha nem ismerhetett meg – az apát, a hős férfit, akiről csak anyja elbeszéléseiből tud. Ebben a képsorban sűrűsödik össze az Árva c. film lényege: a kétségbeesett vágy a kapcsolódásra, az identitás keresése és a gyermeki fantázia próbálkozása, hogy valóságot építsen a hiány köré.

Több év szünet után ismét megrendezték a Genezis konferenciát a Biblia Szövetség Egyesület péceli székházában. Stuart Burgess első előadása az evolúció és a teremtés viszonyát vizsgálva kifejtette: a tudomány sok tekintetben alátámasztja a Biblia állításait. Rámutatott, az embernek számos olyan képessége van – az örömszerzés, a szépség iránti fogékonyság, az arckifejezések gazdagsága –, amelyek túl mutatnak a puszta túlélésen.

Az örök élet már nem várakozás, hanem maga a teljesség. És ez már itt, a földön elkezdődhet Krisztus követői számára! De hogyan lehet felkészülni erre az útra? Egyvalamire kell készen állnunk: Jézus megjelenésére. Ő a vőlegény, akinek érkezésére számítanunk kell mindennap. Ezért ne maradjanak rendezetlen viszonyok sem életünk, sem mindennapjaink végén!

Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.

Isten azt ígérte, egyszer olyan lesz a világ, hogy mindenki békességben él. Ahol az állatok sem támadják meg egymást. Ahol a farkas békében játszik a báránnyal, és a kisgyermek simogathatja az oroszlánt anélkül, hogy félnie kellene. Ezt a csodálatos világot Jézus teremti meg, mert ő a Békesség Fejedelme.

– Egészen elképesztő volt az a pár hónap a gyermekotthonban. Döbbenetes szembesülni azzal, mennyire kiszolgáltatottak azok a gyerekek, és mennyire meghatározó a környezet, amelyből érkeztek. Emellett viszont azt is első kézből tapasztaltam meg, mekkora formáló erővel bír a szeretet. Egymás őszinte szeretete tényleg minden körülmények között működik, ez engem is meg erősített.

Ez a mézzel karamellizált kelbimbó puha aszalt áfonyával és sütőtökkel igazán téli hangulatú, fűszeres köret. Természetes édessége és harmonikus ízei miatt hétköznapokra és ünnepi vacsorákra egyaránt kiváló.