Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Violetta református lelkész, teológus osztja meg velünk gondolatait.
Gyakorlati tapasztalatszerzést, stabil hátteret és folyamatos visszacsatolást kínál a végzős óvodapedagógus hallgatóknak egyházunk. Az öt éve működő Református Óvodapedagógus Tanulmányi Ösztöndíj- és Mentorprogramba tekintünk be Egri Melindával, a Református Pályázati és Beruházási Szolgálat projektmenedzserével.
A csoda az, ha a keresztyén ember élő példává válik, ha közösségével – amely az anyaszentegyház – láthatóan, érthetően és érezhetően jelen lesz a világban, hirdetve az evangéliumot mindenkinek. A káosz, a tévelygések, a nélkülözés közepette megmarad a kegyelemben. Mert a tanítványi élet Isten-arcú; az Úr képe, azaz lénye azáltal jelenik meg, hogy a bennünk lakozó Szentlélek magát az embert alakítja át, és kiformálja benne Isten képmását.
A munka ad értelmet az életünknek, vagy Isten ad értelmet a munkánknak? Hogyan szabadulhatunk meg a bálványainktól, és hogyan hallhatjuk meg Isten hívását? Lovas András és Vígh Eszter lelkipásztorok szerint Isten országát a munkánk által, a hétköznapokban is építjük. Az evangélium üzenete formálja a pályaválasztásunkat, a munkához való viszonyunkat, a társadalmi felelősségvállalásunkat és a pihenésről alkotott képünket is.
Nem elég, ha valaki jó a szakmájában, sokszor szüksége van vidék- és közösségfejlesztési ismeretekre, és a pedagógiai érzék sem árt. Emellett örülünk, ha munkatársunk református és gyülekezeti beágyazottsága is van – vallja Böröcz Lívia, a Szeretetszolgálat felzárkózást segítő munkaágának vezetője. A Felzárkózó települések program olyan zárt világokba igyekszik belépni, amelyekről sokszor nem csak a kívülállók, az ott élők maguk is lemondtak.
Mit tett értünk Isten? – erre a kérdésre kereste a választ a balatonfüredi Siloám Református Missziói Otthon első, saját rendezésű, bensőséges adventváró alkalma. A nyitónapon Mészáros László protestáns tábori püspök előadásában arról is beszélt: „Isten folyamatosan dolgozik bennem.” Másnap Petró László, a kaposvári gyülekezet lelkipásztora vitte tovább a témát, kitérve az öt szeretetnyelvre.
A Szentföld három keresztyén közösségének vezetője – Munther Isaac, a Betlehemi Béke és Igazság Intézet irányítója, Agapia Sztefanopulosz görög–amerikai ortodox apáca és Amira Hanania, az Elnöki Egyházügyi Főbizottság tagja és európai képviselője – különböző felekezetek nézőpontjából, de egymást erősítve mutatják meg, mit jelent a megmaradás elhívása, a keresztyén jelenlét sérülékeny folytonossága.
A Református Szeretetszolgálat munkatársai idén is a Néprajzi Múzeumban gyűltek össze hogy elismerjék azokat, akik a diakóniai szolgálat különböző területein – az idősgondozástól a fogyatékos emberek támogatásán át a szenvedélybetegek mellett végzett munkáig – kiemelkedő hűséggel és szakmai igényességgel dolgoznak.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Lélektani könyvekben sűrűn előforduló kifejezés és téma lett az érzelmek kezelése vagy az érzelemszabályozás. Korábban, a múlt század elején előítélettel emlegették ezt, és lenézték, a racionalitás és a gondolkodás elsőbbségét hangsúlyozva. Különösen férfiak hivatkoztak arra, hogy az érzelmek a nők világához tartoznak.
Advent idején – az ünnepköri szokásrend követése mellett – találkozhatunk Pilinszky Jánosnak a várakozásról szóló gondolataival is. Több mint fél évszázaddal ezelőtt, egy 1974-es adventi jegyzetében írta, hogy a „várakozás megszentelése” azzal a felismeréssel rokon, amely szerint „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”. A felfedezés öröme, a megérkezés csodája ugyanis még erősebb, ha az „ismerős” jelenlétével teljesedik be a várakozás.
Nemes Jeles László új filmjének egyik legemlékezetesebb jelenetében a kamaszfiú a pince félhomályában egy óriási, zúgó kazánhoz beszél, mintha abban keresné mindazt, amit soha nem ismerhetett meg – az apát, a hős férfit, akiről csak anyja elbeszéléseiből tud. Ebben a képsorban sűrűsödik össze az Árva c. film lényege: a kétségbeesett vágy a kapcsolódásra, az identitás keresése és a gyermeki fantázia próbálkozása, hogy valóságot építsen a hiány köré.
Több év szünet után ismét megrendezték a Genezis konferenciát a Biblia Szövetség Egyesület péceli székházában. Stuart Burgess első előadása az evolúció és a teremtés viszonyát vizsgálva kifejtette: a tudomány sok tekintetben alátámasztja a Biblia állításait. Rámutatott, az embernek számos olyan képessége van – az örömszerzés, a szépség iránti fogékonyság, az arckifejezések gazdagsága –, amelyek túl mutatnak a puszta túlélésen.
Az örök élet már nem várakozás, hanem maga a teljesség. És ez már itt, a földön elkezdődhet Krisztus követői számára! De hogyan lehet felkészülni erre az útra? Egyvalamire kell készen állnunk: Jézus megjelenésére. Ő a vőlegény, akinek érkezésére számítanunk kell mindennap. Ezért ne maradjanak rendezetlen viszonyok sem életünk, sem mindennapjaink végén!
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Isten azt ígérte, egyszer olyan lesz a világ, hogy mindenki békességben él. Ahol az állatok sem támadják meg egymást. Ahol a farkas békében játszik a báránnyal, és a kisgyermek simogathatja az oroszlánt anélkül, hogy félnie kellene. Ezt a csodálatos világot Jézus teremti meg, mert ő a Békesség Fejedelme.
– Egészen elképesztő volt az a pár hónap a gyermekotthonban. Döbbenetes szembesülni azzal, mennyire kiszolgáltatottak azok a gyerekek, és mennyire meghatározó a környezet, amelyből érkeztek. Emellett viszont azt is első kézből tapasztaltam meg, mekkora formáló erővel bír a szeretet. Egymás őszinte szeretete tényleg minden körülmények között működik, ez engem is meg erősített.
Ez a mézzel karamellizált kelbimbó puha aszalt áfonyával és sütőtökkel igazán téli hangulatú, fűszeres köret. Természetes édessége és harmonikus ízei miatt hétköznapokra és ünnepi vacsorákra egyaránt kiváló.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Violetta református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Rengeteg munka és támogatás szükséges ahhoz, hogy az október elején leégett radostyáni templom újjáépülhessen. Várady Zsolt lelkipásztor ottani szolgálata több mint harminc éve alatt nem akadt arra példa, hogy ekkora nehézséggel nézzen szembe a gyülekezet. Azonban áldást is találni a veszteségben: a történtek a gyülekezetbe nem járókat is megmozgatták.
A játékfilmek halálértelmezése hozzájárul a bennünk kialakult elképzelésekhez, hiedelmekhez. Keresztyénként is szembesülünk ezekkel a kérdésekkel. Mi is szeretnénk megnyugtató választ kapni szeretteink halál utáni állapota felől. Engem sokáig zavart, hogy a Szentírás keveset beszél a halottak helyzetéről. Aztán megértettem: nekünk elsősorban arra kell koncentrálnunk, hogy a földi életben Krisztusban járjunk, mert akkor „akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk”.
A gyász nem olyasmi, amin egyszerűen túljutunk: megtanulunk együtt élni a hiánnyal, miközben helyet keresünk a reménységnek is. Balogh-Horváth Mariann református lelkipásztor édesanyja elvesztéséhez kapcsolódva beszél a gyász hullámzásáról, a búcsúzás jelentőségéről, a hit fájdalmat nem elfedő, mégis megtartó erejéről és arról, hogyan tanuljuk újra az életet azok nélkül, akiket szeretünk.