Győri L. János kutatótanárként, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet vezetőjeként, a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei igazgatójaként műveli az iskolatörténeti források kutatását, közlését, az ismeretterjesztést. Az ország iskolája címmel megjelent könyvével is az a fő célja: a debreceni Kollégiumhoz kötődő fiatalok identitásának szerves részévé váljon az ősi intézmény.

A világirodalom legősibb apaképei – Kronosz kegyetlenségétől Odüsszeusz távollétén át Lear király elvakultságáig – a szigorú, szeretetet ki nem mutató hatalmat testesítették meg. Az ószövetségi pátriárkák közül előbb jut eszünkbe a fiát majdnem feláldozó Ábrahám, mint a Józsefet körülrajongó Jákób.

– Örülnék, ha kicsinek bizonyulna a Nagytemplom a reformáció napján. Ha a helyi protestáns felekezetek tagjai kivonulnának a főtérre, megmutathatnánk, van az Istennek népe Debrecenben. Ebben segíthet például a megújult Egyetemi Református Templom mint missziói központ – mondta egy beszélgetésen Fekete Károly tiszántúli püspök.

Szeptembertől negyvenöten laknak a debreceni Szenci Molnár Albert Református Felsőoktatási Diákotthonban. Az intézmény szakkollégiumként tanárokat, orvosokat, agrárszakembereket, bölcsészeket, természettudósokat, informatikusokat képez.

– Az igazi evangelizáláshoz néven kell nevezni a dolgokat, és ilyen értelemben nem is feladata a szépirodalomnak a közvetlen misszionálás. Viszont megalapozhatja a befogadást, és aláaknázhatja az Örökkévalóról alkotott előítéleteket – mondja Zágoni Balázs író.

Egymástól tanulni címmel szervezett a Református Pedagógiai Intézet (RPI) kétnapos szakmai találkozót Pannonhalmán. Veress Bertalan, a Tiszántúli Református Egyházkerület tanügyi főtanácsosa visszajáró vendég, ő volt a szakmai nap egyik szorgalmazója. A kapcsolatot a debreceni kollégium a bencésekét átvevő jelmondata is megalapozta.