Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Hodossy-Takács Előd református lelkész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Teológiai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára osztja meg velünk gondolatait.
Az Erzsébet-táborok célja, hogy a gyerekek élményekben gazdagodjanak, szeretetben töltsenek egy hetet. A segítők egy részét TESO-knak (tábori együttélést segítő operatív munkatársak) hívják. Mindenben segítik a gyerekeket, élménypedagógiára épülő programokat tartanak nekik.
Érdekes jelenség, hogy az életben annyi mindenről beszélünk, mégis alig szólunk a fontos dolgokról. Észrevesszük-e, amikor a családon belüli „operatív megbeszélések”, a baráti együttlétben felvetett felszínes kérdések és válaszok elveszik az igazán jelentős, személyünket formáló beszélgetések helyét?
A Keszthelyi Református Egyházközség választói névjegyzéke kétszáz nevet tartalmaz, de ennél lényegesen több emberrel állnak kapcsolatban. A gyülekezet folyamatosan bővül, köszönhetően annak, hogy a Balaton-parti várost sokan választják új lakhelyüknek. Hatalmas körzet, határtalan missziós lehetőséggel.
Lehet, hogy már azzal is tettünk valamit a házasságunkért, családunkért, ha felismertük, nincsenek jó együttléteink, és ezen fordítunk, kezdve olyan egyszerű dolgokkal, mint a közös séta a szabadban – állítja Kovács Károly klinikai és addiktológiai szakpszichológus, családterapeuta.
... Izsák házasságának történetéből, hogy az Istenhez imádkozók megkaphatják az előre elkészített találkozást a jövendőbelivel. A házasságra készülni kell, és a kapcsolat ápolását is tanulni. Legkésőbb a jegyesbeszélgetéseken gondoljuk végig, mire számíthatunk.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.
A házaspár, Zsófia és István közösen hordják ki a vasárnapi igehirdetések leiratát azoknak, akik nem tudják személyesen meghallgatni a templomban. István, mielőtt elsiet a férfiak bibliaórájára, a legkedvesebb Igéjét idézi: – „Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk”.
Tökéletlenek, de vállalják a felelősséget, lehetnének jobb lelki vezetők, ám mindennap imádkoznak értünk. Szeretnek bennünket, jól is, rosszul is – de hát ezt tesszük mi is, feleségek. Szent Ágoston híres mondása ez: szeress, és tégy, amit akarsz. Elsőre olyan felszabadító a gondolat, hogy mindent megtehetek…. pedig ez a felszólítás finom határokat is szab.
A munka és a magánélet közötti egyensúly felborulása számos kedvezőtlen következménnyel jár. Stresszt, kiégést és frusztrációt okoz, amelyet a családi és társas kapcsolataink sínylenek meg, valamint a saját egészségünk. Épp ezért tudatosságra és új szokások elsajátítására van szükség az egyensúly fenntartásának érdekében.
Hitvalló ősök leszármazottjaként született Bay Zoltán fizikus. Nevét kisbolygó és az egyik országosan jelentős kutatóközpont viseli. Legemlékezetesebb a holdradarkísérlete. 1946. február 6-án jelentette be, hogy az égi kísérőnkről visszavert rádiójelek segítségével megmérte a Föld-Hold-távolságot. Azóta a magyar űrkutatás kezdetének tekintjük a dátumot.
„Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!” – a 37. zsoltár szavait vezérigéjévé is választhatná a Mátészalka-Kertvárosi Református Egyházközség, hiszen a helyi tanoda megnyitását több éve tartó közös imádság előzte meg. Turgyán Sándor a szolgálati területét a cigánymisszió elhivatott végzésében ismerte fel. A tanodát felesége vezeti.
A mai olvasónak az tűnik fel, hogy Winthrop – Massachusetts állam első kormányzója (a XVII. században) – magát Jézust ajánlja fel helyettes családfőként, amíg ő szeretteitől távol munkálkodik egy Isten-központú közösség felépítésén.
A világirodalom legősibb apaképei – Kronosz kegyetlenségétől Odüsszeusz távollétén át Lear király elvakultságáig – a szigorú, szeretetet ki nem mutató hatalmat testesítették meg. Az ószövetségi pátriárkák közül előbb jut eszünkbe a fiát majdnem feláldozó Ábrahám, mint a Józsefet körülrajongó Jákób.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos ma is érvényes, tanulságos és jövőbe mutató gondolatot tartalmaznak. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük és a hagyományokat ápoljuk.
Nyilván a királyt nem lehet kiszámolóval vagy kockadobással megválasztani. Ez jóval fontosabb feladat annál. Így hát Izráel vénei elmentek Sámuelhez, hogy a segítségét kérjék. Mert a kis Sámuel, aki egykor a silói szentélyben szolgált Éli főpap mellett, felnőtt, és nemcsak Izráel bírája lett, hanem Isten prófétája is, aki az ő üzeneteit tolmácsolja a népnek.
– Hat kiscsoportunk van, célunk, hogy ezt megduplázzuk, illetve stabil, önálló csoportvezetők felügyeljék ezeket a köröket. Szolgálati csoportok is léteznek, a dicsőítés, a technika, a gyermekvigyázás területén. Most diakóniai csoport létrehozásán fáradozunk. Meggyőződésem, a szolgálat a gyülekezetben való megmaradás egyik legfontosabb alappillére.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten (május 31-én) Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, majd június 1-től Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
A hitbeli egység mindig megrendítő tapasztalatunk – vallja Harkai Ferenc Csaba, a budapest-kispest-központi eklézsia lelkipásztora. Évek óta látogatja a határainkon túli magyar területeket, segítséget visz a gyülekezeteknek. A nemzeti összetartozás napja alkalmán a közös hit és nemzeti identitás összetartó erejéről, az ottani magyar közösségekben szerzett tapasztalatairól osztja meg gondolatait.
Az egy, igaz Isten, a Fiú mellénk lépett, de úgy, ahogyan csak ő tud. Társunkká vált, magára vette a tér és idő kabátját, ugyanazt, amit mi hordunk születésünktől halálunkig: az Örökkévaló egy testben szorította be magát a világunkba. Lehajolt, hogy felemeljen, kirántson a veszélyből.
A pünkösdi csoda gyógyulást hozhat egyénnek, családnak, gyülekezetnek és egyháznak egyaránt – emelte ki a Zsinat májusi ülésén, Balatonszárszón Steinbach József lelkészi elnök. Emlékeztetett: nincs valódi megújulás bűnbánat – akár kitörő zokogás nélkül. Szólt a következő időszak feladatairól, a lelki megújulás szükségességéről, a pásztori vezetés felelősségéről, a Református Egyházak Világközössége körüli kérdésekről és az egyház társadalmi küldetéséről is.