Március 14-én találkoztam utoljára a gyermekeimmel. Akkor volt utoljára puszi és ölelés. Isten tud olyan dolgokat, eseményeket adni az életünkbe, ami még nem volt. Amire a sok zúgolódás, panasz és elégedetlenség idején, amikor a „rossz is de jó volt”, nem is gondoltunk. Lám, milyen jó lenne ma a régi életünk, mindent másképp csinálnánk, mondanánk, de nem lehet.