A diakónia azon az alázatos felismerésen keresztül valósulhat meg, hogy mi magunk sem különbözünk a tőlünk segítséget váróktól. Csupán mások a nehézségeink. Annak a felismerésnek a tükrében, hogy Isten eszközei lehetünk az ő gondviselő munkájában és törődésében, már nem is láthatjuk másként a segítségnyújtást.