Kötény és közösség
Több mint két évtizede nem használhatták templomukat a tetétleni reformátusok: az épület életveszélyes volt. Kilátástalannak tűnt, hogy önerőből valaha is megújulhat a lelki hajlék. Végül állami támogatásból renoválták, így a hajdúvidéki gyülekezet ismét templomban tarthatja az istentiszteleteket. A közösség lelkipásztorai és gondnoka szerint a felújítás lelki megújulást is hozott.
Szinte ragyog a tetétleni templom, ahogy visszaverődnek tiszta, fehér falairól a nap sugarai. Ismét méltó módon mutat az ég felé a lelki hajlék magasba nyújtózkodó tornya. Egyszerre érkezünk a parókiára Szabó Sándorné gondnokkal, akinek öröm csillog a szemében, ahogy feltekint az Úr házára.
– Amikor felnézek a templomra, mindig megkérdezem Istent: ez csakugyan igaz? Megérdemeltük vajon mi ezt? – mondja Ilonka néni, aki hálás, hogy megérhette az épület felújítását. Sokan a gyülekezetből ezt már nem tapasztalhatták meg.
GONDNOKBÓL NAGYMAMA
Ilonka néni több mint tizenhat éve szolgál gondnokként a közösségben. – 1953-ban konfirmáltam, akkor még kétezer-háromszáz lelket számlált a falu. Abban az időben sokan jártunk templomba. Ez akkor természetes volt – idézi fel. Most már csak ezernégyszázan laknak a településen, ez a csökkenés megmutatkozik a templomba járók számán is. A régi időkre emlékezve 2013-ban Ilonka néni megszervezte a hatvanéves konfirmációi találkozójukat.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!