Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Az ökumenikus fesztiválmissziót a katolikus, evangélikus és református egyházak tartják fenn. Céljuk, hogy a könnyűzenei fesztiválokon a jelenlétmisszió eszközével mutassák meg a fiataloknak, hogy Jézus szereti őket – tudatja Németh Tamás, a Közös Pontot vezető „hatok” református lelkész tagja.
Bizonyságtevő ereje van annak, ha munkánk, életmódunk, a felebarátaink iránti viszonyulásunk hitből fakad. Higgyük el, ha apostolaink és hitvalló eleink ilyen, hálából fakadó példát adtak elénk, nem lenne bölcs dolog felszámolnunk ezt a hagyományt.
Trianon következményei száz év után is hatással vannak az életünkre. Meglátjuk bennük Isten munkáját is? Június 4-ére készülve magyarországi és határon túli reformátusokat kérdeztünk arról, hogyan élik meg a nemzeti összetartozást.
Fantasztikus az, amit a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek véghez visznek. Azt tapasztalom, hogy mindenki, aki ifjúsági munkát végez, valóban fontosnak tartja az ifjúság jövőjét. A Kárpát-medencei Református Ifjúsági Egyeztető Fórumon (Gekib) is azt látom, hogy a résztvevők igazi elhívással érkeznek ebbe a közösségbe, és érzelmileg is kötődnek azokhoz, akik között szolgálnak.
... év után készül két testvér találkozni: Jákób, aki kicsalta az elsőszülöttségi jogot ikertestvérétől, és Ézsau, aki ezért halálos haragjában bosszút fogadott, és ezért a csalónak menekülnie kellett. Így váltak el egymástól az egyébként is mindig acsarkodó fiúk, akiket pártoskodó dédelgetésükkel a szülők sem segítettek a békés megegyezésben.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Állami támogatásból renoválták a tetétleni templomot, így a hajdúvidéki gyülekezet ismét ott tarthatja az istentiszteleteket. – Az, hogy az épület évtizedekig használhatatlan volt, lelkiekben is rányomta a bélyegét sok dologra. Most rövid időn belül többször is létszámbeli csúcsot döntöttünk. Úgy tűnik, jó irányba haladunk – vélekedik Mészáros Barna tetétleni lelkipásztor.
Nem az emberek teremtették meg Jézus Krisztus emlékezetét, akik azt azóta is »ápolják«, hanem a Lélek által Jézus Krisztus hozza létre a történelemnek azt az idejét, amelyben ő a viszonyítási és tájékozódási pont. Jézus Krisztus Úr. Nemcsak úgy, hogy a személyes életemnek is Ura, hanem úgy is, hogy ő az emberi történet abszolút tájékozódási pontja.
A teológia – illat és levegő. Az utolsó, gyakorlati évben keveset szippanthattam bele az ódon falak összetéveszthetetlen illatába. De amikor néha felszaladtam a mélyen kijárt lépcsőn és megéreztem ezt az ismerős jegyet, az otthonlét öröme járt át.
Ma már a barátom is érti, hogy ha a bűneink megoldását keressük, nem kerülhetjük meg Jézus keresztjét. Érti a telket vásárló emberről szóló példát is: igaz, hogy nagy kövek voltak a földterületen, de így olcsóbban megvehette, a köveket pedig elhordatta.
Érdemes megismerkednünk ezzel az 1866. november 14-én keltezett, egyszerre szomorú és reménykedő, csüggedt, ugyanakkor Istennek hálás levéllel, amelynek minden sorában érződnek a három hónapig pusztító kolerajárvány félelmei és akkori embertársaink bénult tehetetlensége.
Református egyházunk ütötte az első rést a XXI. században a trianoni békediktátum mindörökre megdönthetetlennek kikiáltott falán. Teremtő és megtartó Istenünk segedelmével 2009. május 22-én a debreceni Nagytemplomban aláírhattuk az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát, amely eredendően a Kárpát-medence tíz magyar egyháztestét foglalja magában.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Két ütemben a kétszeresére növekszik az ötezernél kisebb lélekszámú településeknek nyújtott lelkészi jövedelemkiegészítés. A tervek szerint a támogatást kiterjesztik a gyülekezetplántáló lelkészek javadalmára is. Megduplázzák a külhoni lelkipásztorok, papok támogatására fordított összeget.
–A legnagyobb öröm, amikor láthatom, Isten megváltoztat egy-egy életet. Ehhez kapcsolódik a legnagyobb szomorúság is: azt látni, valakiben nem változik semmi. Nehéz minden időben teljesíteni, akkor is, amikor látjuk a gyümölcsöt, és akkor is, mikor nem. Jó tudni, hogy a gyülekezet az Úré, és nem is adja ki a kezéből sosem.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.