Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Az ökumenikus fesztiválmissziót a katolikus, evangélikus és református egyházak tartják fenn. Céljuk, hogy a könnyűzenei fesztiválokon a jelenlétmisszió eszközével mutassák meg a fiataloknak, hogy Jézus szereti őket – tudatja Németh Tamás, a Közös Pontot vezető „hatok” református lelkész tagja.
Bizonyságtevő ereje van annak, ha munkánk, életmódunk, a felebarátaink iránti viszonyulásunk hitből fakad. Higgyük el, ha apostolaink és hitvalló eleink ilyen, hálából fakadó példát adtak elénk, nem lenne bölcs dolog felszámolnunk ezt a hagyományt.
Trianon következményei száz év után is hatással vannak az életünkre. Meglátjuk bennük Isten munkáját is? Június 4-ére készülve magyarországi és határon túli reformátusokat kérdeztünk arról, hogyan élik meg a nemzeti összetartozást.
Fantasztikus az, amit a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek véghez visznek. Azt tapasztalom, hogy mindenki, aki ifjúsági munkát végez, valóban fontosnak tartja az ifjúság jövőjét. A Kárpát-medencei Református Ifjúsági Egyeztető Fórumon (Gekib) is azt látom, hogy a résztvevők igazi elhívással érkeznek ebbe a közösségbe, és érzelmileg is kötődnek azokhoz, akik között szolgálnak.
... év után készül két testvér találkozni: Jákób, aki kicsalta az elsőszülöttségi jogot ikertestvérétől, és Ézsau, aki ezért halálos haragjában bosszút fogadott, és ezért a csalónak menekülnie kellett. Így váltak el egymástól az egyébként is mindig acsarkodó fiúk, akiket pártoskodó dédelgetésükkel a szülők sem segítettek a békés megegyezésben.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Állami támogatásból renoválták a tetétleni templomot, így a hajdúvidéki gyülekezet ismét ott tarthatja az istentiszteleteket. – Az, hogy az épület évtizedekig használhatatlan volt, lelkiekben is rányomta a bélyegét sok dologra. Most rövid időn belül többször is létszámbeli csúcsot döntöttünk. Úgy tűnik, jó irányba haladunk – vélekedik Mészáros Barna tetétleni lelkipásztor.
Nem az emberek teremtették meg Jézus Krisztus emlékezetét, akik azt azóta is »ápolják«, hanem a Lélek által Jézus Krisztus hozza létre a történelemnek azt az idejét, amelyben ő a viszonyítási és tájékozódási pont. Jézus Krisztus Úr. Nemcsak úgy, hogy a személyes életemnek is Ura, hanem úgy is, hogy ő az emberi történet abszolút tájékozódási pontja.
A teológia – illat és levegő. Az utolsó, gyakorlati évben keveset szippanthattam bele az ódon falak összetéveszthetetlen illatába. De amikor néha felszaladtam a mélyen kijárt lépcsőn és megéreztem ezt az ismerős jegyet, az otthonlét öröme járt át.
Ma már a barátom is érti, hogy ha a bűneink megoldását keressük, nem kerülhetjük meg Jézus keresztjét. Érti a telket vásárló emberről szóló példát is: igaz, hogy nagy kövek voltak a földterületen, de így olcsóbban megvehette, a köveket pedig elhordatta.
Érdemes megismerkednünk ezzel az 1866. november 14-én keltezett, egyszerre szomorú és reménykedő, csüggedt, ugyanakkor Istennek hálás levéllel, amelynek minden sorában érződnek a három hónapig pusztító kolerajárvány félelmei és akkori embertársaink bénult tehetetlensége.
Református egyházunk ütötte az első rést a XXI. században a trianoni békediktátum mindörökre megdönthetetlennek kikiáltott falán. Teremtő és megtartó Istenünk segedelmével 2009. május 22-én a debreceni Nagytemplomban aláírhattuk az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát, amely eredendően a Kárpát-medence tíz magyar egyháztestét foglalja magában.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Két ütemben a kétszeresére növekszik az ötezernél kisebb lélekszámú településeknek nyújtott lelkészi jövedelemkiegészítés. A tervek szerint a támogatást kiterjesztik a gyülekezetplántáló lelkészek javadalmára is. Megduplázzák a külhoni lelkipásztorok, papok támogatására fordított összeget.
–A legnagyobb öröm, amikor láthatom, Isten megváltoztat egy-egy életet. Ehhez kapcsolódik a legnagyobb szomorúság is: azt látni, valakiben nem változik semmi. Nehéz minden időben teljesíteni, akkor is, amikor látjuk a gyümölcsöt, és akkor is, mikor nem. Jó tudni, hogy a gyülekezet az Úré, és nem is adja ki a kezéből sosem.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
Az apák napját hazánkban június 21-én tartják. Az utóbbi évtizedekben vált széles körben ismertté. De vajon meddig kíséri az embert az apai példa? Victor Zsófia tizenhét gyermekes lelkészcsaládban nőtt fel tizedikként, ma Kuvaitban vezeti az általa alapított óvodát. – Édesapám mindig nagy tisztelettel és gyengédséggel fordult édesanyám felé. Az apró gesztusok a mindennapok részei voltak, mélyen belém ivódtak – vallja az ünnep alkalmán.
Ott álltam: új élet kezdődött el. Van gyerekem, akivel beszélhetek, aki figyel és reagál rám, keres, megnyugszik a karjaimban, mosolyog, ha meglát, később már kacajra fakad, ha mókázom. Aztán eszembe jutott, hogy nekem is volt apukám. Vajon ő mit érzett, amikor meglátott az elsőszülöttjeként? Vajon min gondolkodott, milyen tervei voltak?
A múltidézés mellett Isten megtartó hűségére is emlékeztet a dunamelléki egyházkerület fennállásának 450. évfordulójára szervezett kiállítás és emlékjelavatás. A tájegység történetében sok olyan időszak akadt, mely emberi szemmel szikkadt talajhoz hasonlít, reménytelennek neveznénk, mégsem következett be olyan helyzet, amelyben ne fakadt volna fel újra az élet – emlékeztetett Timár Gabriella Ulla lelkipásztor-múzeumvezető a megnyitón, a Ráday Házban.