Az épületeknél is fontosabb a nemzet újjáépítése

Előfizetek

Közel-keleti testvéregyházaink is súlyos károkat szenvedtek az augusztus 4-i bejrúti robbanás következtében, azonban a megrongálódott egyházi épületek helyreállításánál is fontosabb számukra, hogy diakóniai és segélyszervezeteiken keresztül humanitárius segítséget nyújtsanak több ezer bajba jutott családnak. A Magyarországi Református Egyház hétmillió forint gyorssegélyt biztosít számukra.

A Magyarországi Református Egyház mindkét helyi testvéregyháza, a bejrúti központtal működő Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat (NESSL) és a Közel-Keleti Örmény Református Egyházak Uniója (UAECNE) is súlyos károkat szenvedett az augusztus 4-i robbanás következtében. A megrongálódott egyházi épületek helyreállításánál is fontosabbnak tartják azonban, hogy diakóniai és segélyszervezeteiken keresztül humanitárius segítséget nyújtsanak több ezer bajba jutott családnak.

Az arab és örmény reformátusok összesen mintegy kétmillió dolláros segélyalap tervével fordultak nyugati partnereikhez, egyházakhoz, keresztyén segélyszervezetekhez, valamint a Református Egyházak Világközösségéhez morális és anyagi támogatásért. Mindeközben mélyreható politikai és társadalmi változásokat szorgalmaznak, a libanoni nemzet újjáépítéséről beszélnek, a regionális hatalmak destabilizáló befolyásának visszaszorítását, a nemzetközi szankciók felfüggesztését és a korrupció visszaszorítását követelik. Egyházunk összesen csaknem hétmillió forint gyorssegélyt nyújt két testvéregyházának.

SOK MILLIÁRD DOLLÁROS KÁR

A NESSL által 2018-ban alapított, civil szervezetként működő Együttérzés Protestáns Egyesület (CPS) arra törekszik, hogy a protestáns szellemiséget és ethoszt a nemzetközi fejlesztési projektekben szerzett tapasztalatával és szigorú szakmaiságával összekapcsolva a keresztyéni irgalom világos jeleként segítsen hatékonyan a reményvesztett társadalomban. A református segélyszervezetnek most egyszerre kell szembenéznie a kilátástalan szíriai helyzettel és az augusztus 4-i robbanás következtében az amúgy is politikai és pénzügyi krízistől szenvedő libanoni társadalom súlyos válságával.

Becslések szerint háromszázötvenezer ember kényszerült otthona elhagyására a hatmilliós országban, amelynek évek óta egymilliónál is több szíriai és palesztin menekültről is gondoskodnia kell, ahol akadozik az áramellátás, kórházakat zárnak be a súlyosbodó új koronavírus-járvány kellős közepén, csaknem kilencvenszázalékos az infláció, és bankcsőd fenyeget.

A református segélyszervezet nemzetközi partnereknek küldött videójában összegezte a károkat a tragikus eseményt követő napokban. A robbanást, amely 4,5-es erősségű földrengésnek felelt meg a Richter-skálán, és még az ide kétszáz kilométerre lévő Cipruson is érezték, Nagaszakihoz és Hirosimához hasonlítja a szervezet. Szakértők szerint kétszáz-ötszáz tonnás robbanás történt, amely egy kisebb, taktikai atombomba erősségével összemérhető pusztítást okoz.

Ennek következtében a város felét érte súlyos pusztítás, húsz kilométeres körzetben törtek be ablakok, és sérültek meg épületek. A videó ötszázmillió dollárra teszi a kikötő helyreállítási költségeit, míg a teljes újjáépítés és helyreállítás költségeit tizenötmilliárd dollárra becsüli. Az akadozó áram- és vérellátás, valamint a járvány miatt amúgy is kilátástalan helyzetbe került bejrúti kórházak felét kellett bezárni, az orvosok és ápolók két műszakban dolgoznak negyed bérért.

SZÁMÍTHATNAK PARTNEREIKRE

A NESSL ebben a helyzetben sok évtizedes tapasztalatával a leginkább rászorultakon kíván segíteni. A mindkét országban iskolákat, menekülttanodákat, oktatási és humanitárius programokat, valamint orvosi rendelőket fenntartó közösség az elmúlt tíz napban orvosi ellátással, élelmiszerosztással és átmeneti szállással igyekezett enyhíteni – saját gyülekezetein túl is – a bejrútiak nyomorát.

Az egyház szeretetszolgálati alapítványa pedig „Reménység Bejrútnak” jelszóval több mint egymillió amerikai dollár összköltségvetésű, nagyszabású segélyprogramot indított a napokban azzal a céllal, hogy ezer keresztyén és nem keresztyén család otthonát hozza rendbe, és előre feltöltött bankkártyák formájában juttasson anyagi segítséget a bajbajutottaknak. A CPS együttműködik más libanoni civil szervezetekkel, amelyek a Humanitárius Fórum keretében koordinálják tevékenységüket.

Fotó: archívum

Mindebben a közösség a nemzetközi partnereire számíthat: egyházakra, egyházi segélyszervezetekre, civilekre és rajtuk keresztül európai és amerikai kormányzati forrásokra. A nemzetközi egyházi szervezetek, köztük az Egyházak Világtanácsa (EVT), a keresztyén segélyszervezeteket tömörítő ACT Alliance és a Református Egyházak Világközössége (REV) is támogatásra és imádságra szólította tagjait.

AZ ÖRMÉNY REFORMÁTUSOK IS ÖSSZEFOGÁSRA SZÓLÍTANAK

A Magyarországi Református Egyház másik libanoni testvéregyháza, a Közel-keleti Örmény Református Egyházak Uniója (UAECNE) ugyancsak nemzetközi partnereihez fordult a robbanást követő napokban. Az UAECNE központi bizottsága arra kéri világszerte az egyházakat, hogy imádkozzanak Libanonért, és erejükhöz mérten támogassák a civileket, a kormányzati és egyéb szervezetek munkáját, hogy az ország kilábalhasson a sokrétű válságból. „Otthonokat, üzleteket, iskolákat, egyházakat és egészségügyi intézményeket kell újjáépíteni. De különösen arra kérünk mindenkit, hogy imádkozzon az elcsüggedt emberek fizikai és érzelmi, lelki gyógyulásáért, hiszen a hosszan elhúzódó krízisben alig látnak okot a reményre. Az UAECNE helyi intézményein és szélesebb közösségén keresztül igyekszik mindent megtenni a testi és lelki újjáépítésért Libanonban” – írják.

Az örmény reformátusok Bejrút központjában álló templomai és intézményei is súlyos károkat szenvedtek. „Épületek, amelyek a tizenöt éves polgárháborút is túlélték, most egy szempillantás alatt váltak lakhatatlanná” – fogalmaz az egyház vezetése a nemzetközi partnereknek írt levelében. A három templom, négy általános és középiskola, a diakóniai központ és az idősotthon, valamint az egyház központi épületének helyreállítási költségeit átszámítva százmillió forintra becsüli az egyház. Az örmények ennek a kétszeresét tervezik ugyanakkor humanitárius segítségnyújtásra, családok támogatására, otthonaik újjáépítésére és egészségügyi ellátásra fordítani.

NEM CSUPÁN A TÚLÉLÉS A CÉL

A református egyházi vezetők és az őket támogató nemzetközi keresztyén közösség ugyanakkor nem győzi hangsúlyozni, hogy a humanitárius segítségnyújtás és az újjáépítés mellett radikális társadalmi és politikai változásra is szükség van az országban. A korrupt politikai elit felelőssége mellett a regionális hatalmak Libanonban folytatott rivalizálása és politikai befolyásszerzése, illetve az ártatlan lakosságot sújtó nemzetközi szankciók kilátástalanná teszik a Közel-Kelet stabilitása és a térség fogyatkozó keresztyén közössége számára is kulcsfontosságú kicsiny ország jövőjét.

A nemzetközi összefogásnak valódi békét, politikai stabilitást, függetlenséget és a nemzet újjáépítését kell szolgálnia. A még mindig a lakosság harmincöt-negyven százalékát kitevő, többségében maronita katolikus keresztyén közösség felelőssége az, hogy ezt a folyamatot minden erejével támogassa. A libanoniak egy százalékát képviselő protestáns egyházak társadalmi változást akarnak, átlátható és tisztességes közéletet, az emberi méltóságot és az egyenrangú állampolgárságot szem előtt tartó demokratikus rendet, a vallási és etnikai csoportok békés együttélését az országot destabilizáló külső politikai befolyástól mentes környezetben. Reményt a reményvesztett libanoni nemzetnek és az egész térségnek.

– Azt szeretnénk, ha a nyugati egyházak megértenék, hogy a közel-keleti keresztyének saját hazájukban szeretnének élni. Még ha sok keresztyén menekülni kényszerült is, hiszünk abban, hogy Isten akarata, hogy ebben a régióban éljünk, hogy szeretetéről itt tegyünk tanúságot. Nyugati testvéreinktől azt várjuk, hogy ebben segítsenek minket. Mi, közel-keleti keresztyének modern államokban szeretnénk élni, amelyek elismerik és megvédik a kisebbségek jogait, és ahol minden más állampolgárral egyenlő jogokkal felruházva vehetünk részt a politikai folyamatokban. Nem csupán a túlélés a célunk, hanem pozitív hatással akarunk lenni a társadalomra – jelölte ki az együttműködés célját Joseph Kassab, a NESSL főtitkára egy korábbi interjúban.

EGYHÁZUNK IS SEGÍTSÉGET NYÚJT

A magyar református közösség nevében Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke valamennyi libanoni testvéregyháznak és partnerszervezetnek levelet küldött, amelyben együttérzésének és szolidaritásának adott hangot. Egyházunk összesen mintegy hétmillió forintnyi gyorssegéllyel támogatja a libanoni református testvéregyházainak újjáépítési és humanitárius programjait.