Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Azzal számolok, hogy szeptember közepétől romlani fog a helyzet, de akkor sem kell olyan országos bezárásra készülni, mint a márciusi volt. A digitális munkarend szerinti oktatást pontszerűen is elrendelhetik, ha valamelyik járásban vagy településen a járványügyi intézkedések ezt szükségessé teszik - tudatja Papp Kornél, a Zsinati Oktatási Iroda vezetője.

Azt már sejteni lehet, hogy a következő iskolai év és általánosságban az oktatás már nem lesz teljesen olyan, mint eddig volt. Ám az is biztos, hogy az iskolában mindenképpen készülni kell az új tanévre. Mindent úgy kell végezni, mint minden eddigi rendes tanév kezdetekor. Késznek kell lenni, bármi lesz is a folytatás.

Keresztyén karakterű tananyagot készítünk a fizikától az ének-zenén át a magyar nyelv és irodalomig. Segédanyagokat, melyeket leginkább a református iskolák használnak majd – tudatja Pompor Zoltán, a Református Tananyagfejlesztő Csoport szakmai vezetője.

Úgy hiszem, a fiatalok és az idősebbek egy része is szereti, ha az éneknek pezseg a ritmusa, és megmozgatja az elmét és a szívet, és talán a lábat is. Ebbe az irányba is kellene változtatni a gyülekezeteink éneklésén, hogy az örömöt megéljük, megértessük és láttassuk is – véli Hargita Péter karvezető, a Károli-egyetem Hittanoktató- és Kántorképző Intézetének tanára.

Egy telefonbeszélgetésben vagy egy hagyományosan írt postai levélben ugyanazt kifejezhetjük, amit korábban egy kézszorítás vagy simogatás mondott el. A szemünk csillogásával, tekintetünk melegével jelezhetjük barátságunkat, ezek hallhatók, láthatók, érezhetők a maszkok mögött is. Hála a modern technikának, a világháló útján új találkozási lehetőség, „érintkezési felület” az online kapcsolat.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Nádudvart legtöbben népművészeti hagyományairól, híres fekete kerámiáról ismerik. Ehhez kötődve jelentős református közösség él itt. Az idősekről gondoskodást tűzték zászlajukra. A húsz éve működő szeretetotthon segíti az elesetteket, és több mint száznegyven családnak ad megélhetési lehetőséget. Erről is beszélgettünk a helyi gyülekezet elöljáróival.

Korunkban a legismertebb a matematika elve. A matematikáé, amely úgy áll korunk embere előtt, mint valamiféle varázseszköz, amelynek segítségével mindenféle rejtély előbb-utóbb megmagyarázható. Ez a matematikai logika azt állítja, hogy csak tanulmányozni kell a valóságnak nevezett valami folyamatait, és akkor majd kiderül az igazság.

Jó példák bizonyítják, az iskola lehet az a hely, ahol az együttérzés, segítés jól megtanulható. A nagy múltú református kollégiumok is ilyenek voltak. Reméljük, az ősszel újrainduló oktatás kettős felszabadulást hoz: a családok megerősödését nevelő szerepükben, az iskola pedig tovább fejlődhet kulturális beavató, a béke, szeretet gyakorlatát terjesztő feladatában.

A türelem a lélek gyümölcse, tehát isteni ajándék. A türelem szóban benne foglaltatik a ’tűrni’ szócska is. Csak az lehet türelmes, aki képes tűrni, eltűrni valamit vagy valakit, elviselni a nehézségeket, a neki adatott keresztet. A türelem nem tétlen lemondás, üres várakozás, hanem belesimulás Isten akaratába, elszánt kitartás.

A közelmúltban jelent meg Lábadi Károly „hazanéző” remeke. A horvátországi Eszék-Baranya megyében, Eszéktől, a szerző és felesége korábbi lakó- és „magyarságszolgálati” helyétől harminchat, a magyar határtól mindössze tíz kilométerre fekvő Vörösmart községről. Az író a magyar szellemi életnek itthon és a Délvidéken is fáradhatatlanul működő szolgálattévője.

A Magyarországi Református Egyház mindkét helyi testvéregyháza, a bejrúti központtal működő Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat és a Közel-Keleti Örmény Református Egyházak Uniója is súlyos károkat szenvedett az augusztus 4-i robbanás következtében.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Forrón sütött a nap, pedig még csak május volt, árpaaratás ideje. Ruth már kora hajnalban kiment Bóáz földjére, és késő estig gyűjtögette a gabonaszálakat az aratók után. Fárasztó volt ez a munka, de Ruth kitartóan végezte. Egy napon a föld tulajdonosa, Bóáz is kiment a mezőre. Azonnal észrevette Ruthot, és megkérdezte a munkák felügyelőjétől, hogy mit keres itt ez az idegen asszony.

Vad Zsigmond vezető lelkipásztort harmincéves nagytemplomi szolgálata alkalmából, Sepsy Károly orgonaművészt, a gyülekezet korábbi kántorát, kilencvenedik születésnapján köszöntötte augusztus 23-án a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség.

– Fontos a személyes beszélgetés, amely sokszor nem is tudatos a gyülekezetépítés szempontjából. Mégis egy-egy ilyen alkalom – amikor elültetünk egy kis magot a másik ember lelkében – az Isten ügyét szolgálja. Emellett nekem mindig is fontosak voltak a testvérgyülekezeti kapcsolatok és az ifjúság.