Kétségbeesetten keressük a helyünket ebben a világban. Hol lehetek az, aki igazán én vagyok? Hol teljesedhetek ki? Hollywoodi mintákat másolunk, elérhetetlen célok után futunk, amíg meg nem csömörlünk, vagy el nem fáradunk saját sikertelenségünktől. Hol a helyem, Uram? – kérdezzük tőled is kényelmes kanapénkon ülve, a tévé távirányítóját szorongatva. Merre induljak? – faggatunk elkeseredetten, miközben hátradőlünk a meleg szobában, a vasárnapi ebéd után. Mindenünk megvan, csak a helyünket nem találjuk. Talán idén végre jó irányba indulunk, és megérkezünk ahhoz a betlehemi istállóhoz. Talán végre otthont készítünk neked, aki számára nem volt hely. Talán akkor végre mi is hazatalálunk hozzád.

Ámen.