Miért van szükségük új kisbuszra?

Mert Dönci – ahogy egy kórházlelkész kollégám elnevezte –, vagyis a jelenlegi kisbuszunk már tizenöt éves, több mint négyszázezer kilométert futott, és tönkrement. Épp szervizbe akartuk vinni, amikor a motorja egy halk pukkanással felmondta a szolgálatot. A szerelők jelezték, hogy többmillió forint lenne a javítása. Ekkor döntöttünk új vásárlása mellett. Advent időszakában mindig többen keresnek bennünket, hogy mivel segíthetnének, ezért gyűjtést hirdettünk meg.

Milyen célokra használták Döncit?

Sokszor mentünk vele Kárpátaljára, olyan településekre, ahová ritkán jut el orvos, és akár a kisbuszban is meg tudtuk vizsgálni, gyógyítani a gyerekeket. Emellett Erdélybe is vittünk vele segélyszállítmányt.

Hollandiába azért utaztak vele a munkatársaink, hogy az otthonápolásról és az égési sérültek ellátásról tanuljunk, az ott szerzett tapasztalatokat beépítettük a saját munkánkba. De ezzel a busszal szállítottuk azokat a kis betegeinket is, akik a délelőtti terápiás kezelések után szabadidős foglalkozáson vesznek részt, nyaranta pedig táborokba is vittük vele a gyerekeket.