Torda János
Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek. Öt kérdés – öt válasz rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Ezúttal Torda János nyírábrányi gondnokot.
Harminc éve tölti be a Nyírábrányi Református Egyházközség gondnoki tisztét. E hosszú gyülekezeti szolgálatot útkeresési időszak előzte meg, ezért, mint mondja, ismeri a „másik oldalt” is. Úgy véli, a keresztyéni létben az egyik legjobb dolog, hogy nem félünk a jövőtől
Mi formálta a hitét gyermekkorában?
Fülöpön, a szomszéd faluban nőttem fel. Nagyapámék akkor építették az imatermet, amikor még gyerek voltam. Szinte minden vasárnap részt vettünk az istentiszteleten. Volt olyan időszak az életemben, amikor kicsit távolabb kerültem a hittől és a közösségtől. Katonatiszti előképzőbe jártam, tiszt szerettem volna lenni, ez azonban nem valósult meg. Miután leszereltem, megnősültem, Nyírábrányba költöztünk.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!