Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Budapesten 1991 óta létezik kínai református közösség. – A miénk 2005-ben alakult, száztíz felnőtt és ötven gyermek tartozik hozzánk. A legtöbben itt, Magyarországon tértek meg, de vannak, akik már hívőként érkeztek Kínából – mondja Zhou Yong Ping lelkész.

A 119. zsoltár az új bibliafordításban A törvény magasztalása címet kapta. Isten törvényét, „a Tórát a lehető legtágabban értelmezi, mint Isten élő szavát, amely teremtő és üdvözítő hatalmat hordoz…” Szakaszonként egy-egy gondolat kiemelésével, tehát összesen huszonkét gyöngyszem felragyogtatásával hívom a kedves Olvasót böjti zarándokútra.

A hagyományos Budapesti Református Mérnöktalálkozó témája a kompromisszumkeresés. – Jó mérnökké válni nehéz, alkotóvá válni emberfeletti küldetés – idézte a Mérnökmisszió mottóját Veres Sándor, a dunamelléki egyházkerület főgondnoka.

A családi szerepek, a családon belüli élet tanulható és tanítható. A Károlin-egyetemen egyetemi szinten is foglalkoznak a kérdéssel, márciustól pedig ezer, a gyermekek nevelésében részt vevő szakember ingyenesen sajátíthatja el, hogyan érdemes a különböző korú gyermekekkel erről beszélgetni. Komlósi Piroska pszichológus, egyetemi docens beszélt a továbbképzés előkészületeiről és a folytatásról.

A böjtről is a családban hallunk először, vagy sokáig sehol. A szülők értékítélete életünk első tizenhárom-tizennégy évében minden más hatást háttérbe szorít – vallja Hodossi Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem főiskolai docense. A böjtről és annak hitünkre gyakorolt hatásáról kérdeztük.

... lett az önbizalom, önbecsülés, önmagunk elfogadása. Népszerű előadások és könyvek tanácsolnak abban, hogyan teljesedjen ki az életünk, miként valósítsuk meg önmagunkat. Helyzetgyakorlatokkal, példákkal szemléltetik okos pszichológusok és terapeuták azt, hogyan kell kiállni felismert érdekeinkért. Ezekhez képest Jézus meghívása önmagunk megtagadására nem tűnik vonzónak.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Ha itt megszólal a harang, mindenki eljön a templomba: Tornakápolnához hozzátartozik az istentisztelet – magyarázza Mező Arnold, amikor látja arcunkon, hogy nem tudjuk értelmezni az említett számokat. – Sok vállalkozónak, nagyobb városban élőnek van itt hétvégi háza, amikor pedig a környéken pihennek, csatlakoznak hozzánk vasárnap.

Hogyan ismerhető meg Isten? Sehogyan sem, hacsak ő meg nem ismerteti önmagát. Ez persze ma eléggé botrányos állítás, minthogy az általános vélekedés szerint minden ismeret egyetlen biztos alapja az ember. De hogy ez mitől olyan biztos, azt nem lehet tudni. Nem kell tehát bedőlni az ügyeletes mítosznak, hogy az ember hozta létre Istent.

Az ismeretlen tűzvészébe nyúlni ki merészel? Mi lesz, ha megérint a történet? Elfogadod, hogy bár nem akarom, de így is eltalálhat egy szó? Mi lesz majd, ha kiderül, hogy téged is érint, hogy nem gondoltad, nem tudtál róla – vagy nem akartál tudni, vagy mindig is tudtad, de nem akartad magadnak se bevallani –, de kiderül, hogy érintett vagy?

Mi a böjt célja református tanításunk szerint? Hogy Krisztushoz egészen közel kerüljünk, még szorosabban kövessük, és szolgáljuk. Meglátogattam egy zenetanárt, akinek évek óta agyvérzéssel feküdt a felesége. Jézus tanítása szerint – „megmosva az arcát, megkenve a fejét olajjal” – lépett az ágyban fekvőhöz a szobába, mintha ünnepre készülne: ne lássa a beteg, hogy böjtöl. Nem jutalmat várva tette ezt, hanem mert szerette a feleségét elesett állapotában is.

Apaszívű természetéhez akkor kerültem közelebb, amikor a '80-as évek második felétől gyakran megfordultunk a még állami kézben lévő gimnáziumban. Itt kaptam példányt az 1931-es Csurgói diákalbumból, benne olyan emlékezésekkel, hogy dédapám tizenkét gyermekes apaként is saját véreinek tekintette diákjait.

– Csendben, alázatban, tisztulásban, a húsvéti reménységet szem előtt tartva töltsük el a böjti időszakot – kívánja Bogárdi Szabó István. A Zsinat lelkészi elnökének vélekedése szerint épp a böjt mutatja meg a nyitó áhítatban összefoglalt „bőség teológiájának” másik oldalát, az „elég” teológiáját. – Vegyük figyelembe ezt a költségvetésben is.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Hui előtt elsötétült a világ, és hirtelen végigpergett előtte az a közel egy évtized, amióta József volt Egyiptom helytartója. A bőség éveiben nagyon meg volt elégedve Józseffel. Akkor sem változott meg a véleménye, amikor elkövetkezett az első szűk esztendő. A Nílus áradása elmaradt, a művelésre szánt földeket nem lepte el a folyó termékeny iszapja.

Szeretetben szolgáljatok egymásnak – foglalta össze Pál apostol szavaival Gécs Sándor életművét laudációjában Huszár Pál dunántúli főgondnok, a Zsinat világi elnöke. A Dizseri-díj idei kitüntetettje 1984-ben szerezte meg orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetemen, ahol már tanulmányai alatt elköteleződött az urológia iránt.

Annak idején el sem tudtam képzelni, milyen az élő kapcsolat Istennel, amikor ő válaszol a kérdéseinkre. Ma már ez az egyik legtermészetesebb az életemben: ő ott van a mindennapjaimban. Az ember az élete során lépcsőfokokat lép a hitében. Minél magasabbra ér, annál több mindent lát és ért meg.