A sorozat második epizódjának végén, a gyilkosság áldozatának temetésén a háttérben felcsendül Sting ismert dala, a Fragile, amelynek jelentése: törékeny. A serdülők törékeny lelkivilága, érzékenysége, a zaklatások átcsapása agresszióba, az, hogy nem mérik fel a tetteik következményeit, valamint a generációk közti szakadékok mind-mind megjelennek a filmben. Mind olyan jelenség, amelynek valamely szeletével hetente találkozhatunk hazánkban is, akár a televízióban, akár az online média felületén, esetleg mikrokörnyezetünkben. És számtalan olyan fiatal van, sajnos, aki úgy megy reggel iskolába, hogy titkolja a bullyingolását, és gyomorgörcse van, vagy hirtelen „beteg lesz” felkelés után…

A SZOMORÚ TENDENCIA

Bár a minisorozat kiindulópontja a kamaszgyilkosság, ennél jóval szélesebb és mélyebb tartalmat, több szempontú távlatot nyújt a Kamaszok. Maga a bűntett valójában már következmény, amelynek előzménye egyebek mellett az online zaklatás. A harmadik rész a gyanúsított és a pszichológus közti beszélgetésről szól; megdöbbentő módon világlik ki annak lehetősége, hogy a gyermek egyáltalán nem volt tisztában azzal, mi lesz a következménye annak, amit tesz.

Noha a sorozat nem ezt a jelenséget dolgozza fel, de mivel az online térben a különböző játékokban nincs valós kihatása annak, ha valakit meggyilkolnak (sőt, akár még jutalom is jár érte), megtörténhet, Veszélyek az online világban Óriási visszhangot keltett a Kamaszok címmel idén megjelent négyrészes minisorozat, amely egy kamaszgyilkossággal gyanúsított fiatal fiú ügye kapcsán feszeget súlyos és kellemetlen témákat. A serdülők sokszor kíméletlen és egyben a szülők által nem ismert világába enged betekintést az alkotás, amely – azonkívül, hogy a vágás nélkül felvett hosszú jelenetek által jobban bevonódunk az eseményekbe – azért hat nyomasztóan a nézőre, mert tudja, tudjuk, hogy napjaink egyik égető jelenségét tárja elénk. Mindezt úgy, hogy az aggasztó diagnózist megadja ugyan, de megoldást, kiutat igazán nem kínál, hogy ez a gondolkodásmód észrevétlenül megjelenik az offline világban is.

Az online bántalmazás jelensége egyre növekszik iskolai körökben. Az UNICEF Magyarország 2022-es, magyar középiskolások körében végzett felmérésében meglehetősen borús eredmények születtek a bántalmazásról. A megkérdezett diákok kétharmada rendszeresen élt vagy él meg – fizikai, lelki vagy verbális – erőszakot, az esetek felében akár naponta. A fiatalok nyolcvanöt százaléka szenvedett már el iskolai bántalmazást, amelyek általában az osztályteremben indulnak, és sok esetben folytatódnak az online térben. Azok a hírek tehát, amelyek országszerte nagy vihart kavarnak – jellemzően pusztán egy-két napig –, és amelyek egy-egy ilyen, gyakran videóval is rögzített esetről számolnak be, a jelentés alapján nem egyediek. És ugyanezért nem is intézhetjük el azzal, hogy ez csak angolszász jelenség volna.

A zaklatás kárvallottja a háborgatott személy, az áldozat. Azonban az ilyen eset – a téma komplexitását mutatva – nem kizárólag őt érinti. A zaklató hátterének vizsgálata, kapcsolatrendszerének feltárása ugyanúgy része a jelenségnek, mint a szemlélők, azok viselkedése. Mit tesznek ők? Passzívak maradnak? Esetleg részt vesznek a zargatásban? Netán – vállalva a kedvezőtlen következményeket – közbelépnek? Bármi történik is, az rájuk, az ő lelkivilágukra is hatást gyakorol.