Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperes-lelkipásztora, református hittudományi egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Pénz és egyház témában rendez blokkszemináriumot a Károli-egyetem Gyakorlati Teológiai Kutatóintézete. Literáty Zoltán hittudományi kari dékán szerint a Szentírás sokszor tanít az anyagiakhoz való helyes viszonyulásról és a gyakorlatról. Lényegesnek tartja, ne féljünk ezekről beszélni.
Egymásban a „mást” és nem az „egyet” látjuk: tárggyá tesszük az egyszeriségében és egyediségében szerethetőt, amikor a tőlünk mint abszolút mércétől való eltérését bűnként látjuk és láttatjuk. Így végül a síróknak örülünk és az örülőktől sírunk. A húsvét utáni harmadik vasárnapon ebbe az emberi bűnös-torz világba kiált bele a 66. zsoltár: „Örvendj, egész föld, az Istennek!”
A Magyarországi Református Egyház egyházkormányzati, társadalmi és lelki küldetését és jövőjét helyezte középpontba az április 29-én ülésező Zsinat Balatonszárszón. A testület számára stratégiai döntések, törvénymódosítások és szakmai beszámolók alapján körvonalazódott az egyház felelős jelenléte a jelen társadalmi közegében.
A tematikus zsinatokon lehetőség nyílik teológiai párbeszédre is. A tavaszi ülésszak egyik megszólalója Vladár Gábor, a Doktorok Kollégiumának elnöke Miért kell ébredésért könyörögnünk? címmel tartott előadást. Kérdéseinkre válaszolva az ébredés szükségességéről, az ébresztés feladatáról és reménységéről tett hitvallást.
A kidolgozott koncepciót és cselekvési tervet az őszi zsinati ülés fogadja majd el. Bruckner László, az Oktatási Szolgálat főigazgatója lapunknak a református köznevelés értékeiről, eredményességéről és jövőjéről beszélt.
Az összetartozás megélését, erősítését szolgáló egységnap ország- és generációs határokon átnyúlva gyűjti egybe a magyar reformátusokat. A fiatal hívők egyházkapcsolatáról az ifjúsági program szervezőit, Gulyás Dórát, a Zsinati Hivatal Ifjúsági Osztálya vezetőhelyettesét és Püski Gábort, a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközség ifjúsági lelkipásztorát kérdeztük.
Mit tegyünk a szorongás ellen? Pszichológusok azt ajánlják, hogy keressük és ápoljuk az emberi kapcsolatokat. Igen, a jó családi, baráti kötelékek, a harmonikus párkapcsolat, az értelmes munkatársi viszonyok valóban nagyszerű lehetőségek arra, hogy kihúzzanak minket, ha olykor beszorultunk magányunk félelmeinek sötétjébe. Kellenek a társak, akik kölcsönösen kisegítik egymást.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Egy éve, hogy a Magyarországi Református Egyház átvette a törökbálinti tüdőintézet fenntartását. A Református Pulmonológiai Centrum néven tovább működő intézmény azóta újra önálló. A fekvőbeteg-ellátás mellett évente több mint kilencvenezer ambuláns vizsgálatot végez, öt mobil állomással több mint százhúszezer embert ér el mellkasszűréseivel. Falai között a lelkiség is kibontakozik.
Az ember sokszor hall ilyen mondatokat: „Fiatal vagy még, nem szabad ilyesmire gondolni!”; „Meg fogsz gyógyulni, ne add fel a harcot!”; „Megváltás volt neki a halál.” Mi azonban hálásak lehetünk, ha nem a világ jó szándékú, de a rettegő vagy gyászoló lélek számára valódi vigaszt nem nyújtó féligazságaiba kell kapaszkodnunk, hanem elmondhatjuk, „nekem az élet Krisztus, a meghalás nyereség”.
Az európai hadszíntér elcsendesedése után Ravasz László arra hívta fel a figyelmet: bár az még nem tudható, honnan kap majd anyagi segítséget az egyház, és az sem, milyen szervezeti átalakuláson kell majd keresztülmennie, azonban van, amiben bizonyossága lehet mindenkinek: „az egyház ügye nemcsak a mi ügyünk, hanem az Isten ügye is...”
A gályarabok szobra másféle reménységet is megszólaltat: „…mert hiszek benned, jóság, türelem, / hiszek benned, isteni értelem, – / hiszek benned, szabadság, szeretet, / s hiszem, hogy győztök, tiszta fegyverek.” Szabó Lőrinc élete vége felé – a világirodalomban is egyedülállóan – lediktálta költeményei keletkezésének történetét.
Az online világ tükrében vannak bevándorlók, akik kevéssé ismerik a szlenget, a szokásokat, és digitális bennszülöttek, akik a számítógép világában nőttek fel. A közösségi médiában számos rövidítést használnak a fiatalok, olykor azért, hogy azt bevándorló vagy bennszülött ne értse.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Az Úr ezt mondta Sámuelnek: – Ne tekints a megjelenésére, sem termetes növésére, mert én mást választok. Nem az a fontos, amit látsz. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van. Sámuel fogta az olajosszarut, és testvérei körében fölkente a fiút. Mert akkoriban szent olajjal kenték fel Izráel uralkodóját. Akkor az Úr lelke szállt Dávidra, és attól kezdve vele is maradt.
Aki sportol, erősebb a barátságban, kitartóbb az együttműködésben, megtanul küzdeni az életért. Növeli a szenvedés elfogadását is. Keresztyén életünkben sokszor hiányzik belőlünk a magabiztosság. Márpedig ez kitartást is jelent: amikor sportolunk, századjára is megpróbáljuk, bebizonyítjuk magunknak, milyen jó, hogy képesek vagyunk valamire.
– Mindig úgy éreztem, a hitem megtartóerő az életemben, ez egyre erősödött bennem. Tudattam mindenkivel, református vagyok, és hiszek Jézus Krisztusban, az Úrban, de igazán akkor tudatosult és szilárdult meg bennem, amikor egy ismerősöm megkérdezte: – Imádkozol is? – Akkor elgondolkoztam, csak néha imádkozom, főként amikor bajban vagyok, de hálaadásra ritkán fordul a nyelvem.
A zöldborsó nem csupán idényzöldség. Magas a folsav-, de alacsony a zsírtartalma, serkenti a bélmozgást, a salakanyagok kiürülését, sok benne a B-vitamin. Ez a leves télen is friss és üdítő, ahogy a családban mondjuk: tavaszíze van.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.