Mekkora arányú az egyházak szerepvállalása a hazai köznevelésben?

Most tizennyolc százalék az egyházi intézmények együttes aránya, ami azt jelenti, hogy a többi felekezet intézményeivel együtt lassan elérjük a teljes magyar iskolahálózat egyötödét. Ma tehát már távolról sem az a helyzet, hogy csak mutatóban vannak kiváló és elsősorban elitet képző egyházi intézmények. A felekezetek szerepvállalása a magyar közoktatásban jelentőssé vált, és rendszerszintű hatásra tett szert.

Mit mondhatunk el a mai református oktatási rendszerről?

Az elmúlt huszonöt-harminc évben a református egyház jelentős oktatásiintézmény-fenntartóvá vált, már kétszáztíz intézménnyel, több mint ötszáz telephelyen. Ez hatvanháromezer tanulót jelent. Közöttük sokan nem reformátusok, a szüleik mégis úgy gondolták, hozzánk érdemes beíratni őket.

További csaknem százezer gyermeket érünk el nem református iskolák választható hittanóráin. Tehát az a hatás, amelyet a református jelenlét így gyakorolni tud a társadalomban a családokra, jelentősebb, mint gondolnánk!

Figyelembe fogja venni ezt az új stratégia?

Igen, ahogy azt a jelenséget is, amely a minapi szárszói oktatási konferenciánkon is terítékre került. Duráczky Bálint szociológus előadásából kiderült, a fiatalok negyven százaléka olyan családokból jön, amelyek egyáltalán nem jártak templomba, tehát semmilyen vallási érintettségük sincs. Vagyis az újabb nemzedékek sok tagja nem a templomban találkozik először hitéleti kérdésekkel, hanem az iskolában. Ezzel részben áthelyeződik a misszió fókusza, frontja, tehát másként kell rátekinteni a feladatainkra.