Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Egy 2019-es kutatási eredmény szerint az állami iskoláknál az egyháziak kicsit jobb teljesítményt nyújtanak, és közülük a reformátusok a legjobbak. Bruckner Lászlót, az Oktatási Szolgálat főigazgatóját az új református oktatási stratégiáról kérdeztük.
Szeretném ennek az utazásomnak a végén megtapasztalni azt a csodát, hogy meg tudom különböztetni az igazat a hamistól, és meg tudom érteni Isten akaratát az életemben, ezáltal pedig abban a családban, ahol élek, és abban az egyházban, ahol megtaláltam őt!
Méltán nevezhető Szentlélek által vezérelt közösségnek a Rákospalota-Óvárosi Református Egyházközség. – Számomra nem az a legfontosabb, hogy nagy, hanem hogy élő ez a gyülekezet, Igére vágyó, befogadó, szolgálva szerető – tudatja Hekli Katalin vezető lelkipásztor. Mert itt tényleg sokan és szívesen szolgálnak azon felül, hogy résztvevői az alkalmaknak.
Az őrbottyáni Juhász Zsófia Református Szeretetotthon különleges találkozóra hívta mindazokat, akik az intézmény története során munkatársként segítették az ott élőket. A rendezvény az otthon lakóinak régi kívánságára valósult meg: szerették volna újra látni azokat a kedves gondozókat, akik hosszú éveken, akár évtizedeken át ápolták és támogatták őket.
Lantos, ami lírai (költészet, költő), és jelenti az énekét hangszerrel kísérő középkori zenészt is. E rovat a szót elsősorban az első, azaz melléknévi értelmében veszi, református hitű, klasszikus poéták verseit ajánlva az olvasók figyelmébe. S arra keres választ: miért szép, mitől örök érvényű a választott költemény.
A reformáció korában mindenki Isten-hívő volt, csak az egyházhoz fűződő viszonyuk volt eltérő az embereknek. Nem volt a kezükben a Szentírás, kevesen vizsgálhatták és értelmezhették önállóan a krisztusi tanítást és az abból fakadó keresztyén élet mibenlétét. Akkor a reformáció a bűn, a bűnbocsánat és az üdvösség útját kereste és tárta a nyilvánosság elé a rengeteg visszaéléssel szemben.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. . A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Serdülőkorban keressük azokat a személyeket, akik hiteles példaképet lehetnek számunkra, akik meghallgatnak, támogatnak, szeretnek – de vajon vannak-e ilyenek ma? Langschadl Istvánnal és Fitos Júliával, a Firesz munkatársaival a fiatalok példaképkeresésének fogas kérdéseiről beszélgettünk.
A hiányaink elismerése megszabadít a görcseinktől, azok lehetünk, akik vagyunk. Életünk minden korszakának vannak hiátusai és kincsei, ha elfogadjuk az egyiket, a másik is a miénk lesz. A hiányainkkal sokra vihetjük, az ígéret földjét is megtalálhatjuk, ahol Isten olyan hazát, házat, otthont készített számunkra, amelyben ő is jelen van.
Hatalmas civilizációs átalakulás jellemzi a mai kort, és hozzáteszi: ,a gyermekkor élhetővé tétele, mélyebb megértése tekintetében az emberiség az utolsó századokhoz képest kedvezőbb a helyzet a kicsiket megillető biztonság, a jóllét és a tanuláshoz szükséges feltételek tekintetében.
Az Isten mindeközben arra is felhasznált, hogy a magyarországi Lepramisszió munkatársa lehettem a kezdetektől, és segíthettem az elindításában Dobos Károly lelkész barátomnak. Visszatekintve, köszönöm az én Uramnak, hogy a benne hívőknek halálukban is van reménységük, és ez nem szégyenít meg, hanem üdvösséggé lesz, és égi látássá hitem.
A társadalom két szélsőséges rétege él a nagycsere-halápi tanyavilágban – tudatja ifj. Jenei Zoltán lelkipásztor. – A vasárnapi istentiszteleteken viszonylag ritkán jelennek meg a tanyák lakói, ám a családi bölcsődének köszönhetően egyre több kisgyermekes család csatlakozott a gyülekezethez.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
A termálvíz sokféle betegséget gyógyít. De sajnos az sem orvosolja mindegyiket. A folyókban pedig hiába fürdik meg bárki, attól biztosan nem fog felépülni. Éppen ezért csoda, hogy valaki meggyógyult, miután megfürdött a Jordánban, Izráel folyójában. Persze nem a folyó vize gyógyította meg, hanem Isten.
– Szórványban nőttem fel, a szórványok szórványában vagyok lelkész, ahol ezt nap mint nap átéljük: megtart bennünket az Úr, még mindig itt vagyunk, még vannak keresztelők, konfirmációk, sok a háromgyermekes család. Élteti bennünk Isten a megmaradás reményét, és ez nagy kegyelem számunkra.
Szeretem a csokit. Ez a torta pedig azért a kedvencem, mert egyszerű elkészíteni, és fenséges finomság. Kreatívan variálható, fehér és tejcsokival készítve is dekoratív és finom. Bár elkészíteni mosogatással együtt is csupán tíz percbe telik, de egy éjszakát a hűtőben kell állnia!
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.