A mai Törökország területén fekvő, ókori Nikaia városában (ma İznik) hívta össze Nagy Konstantin ezerhétszáz éve, Kr. u. 325-ben – felismerve a vallási széthúzás politikai kockázatait – a keresztyén egyház püspökeit az első egyetemes zsinatra. A Római Birodalom császára, Hosius, Córdoba püspöke (aki I. Szilveszter pápa távollétében képviselte az egyházfőt) és a több száz – főleg keleti – egyházatya jelenlétében zajló tanácskozás közel két hónapig tartott.

A SZINÓDUS ELŐZMÉNYE

Nagy Konstantin császár nevéhez fűződik a 313-ban kiadott milánói ediktum, amelyben egyebek mellett eltörölte a Krisztus-követőkre hitük gyakorlásáért kiszabott büntetéseket. A keresztyénség így az üldözések után nem csupán megtűrt vallás lett a Római Birodalomban, hanem egyre inkább központi eszmei tartópillérré vált. A niceai (görögül nikaiai) zsinat előzményének a hónapokkal hamarabb megtartott antiochiai szinódust tartják, amely a – szintén a császár által összehívott – 314. évi arles-i tanácskozással együtt a korai keresztyénség alapkérdéseit volt hivatott elrendezni.