Van kiben bíznunk – és van hol kikötnünk!
Van kiben bíznunk! – hangzott fel csaknem hétszáz gyerek és kétszáz stábtag ajkáról a Bárka tábor négy turnusának vezérgondolata. Egyházunk legnagyobb esélyteremtő programjának balatonfenyvesi záróhetére a Zsinat lelkészi elnöke is ellátogatott. Steinbach József bizonyságot tett a gyerekek előtt, megköszönte a segítők odaadó szolgálatát, és kifejezte elkötelezettségét a Bárka-misszió jövőjének biztosítása mellett.
A Balatonfenyvesi Református Gyermek- és Ifjúsági Üdülő udvarára lépve nyüzsgő színkavalkád és különféle betétdalok forgataga fogadott minket: zöld pólós révkalauzok terelgették a velük érkezőket, a sárga pólós fedélzetmesterek a csoportalkalmakra kísérték az egyes fészkeket – gyermekcsoportokat –, amelyekért az élménypedagógiai foglalkozásokon elsősorban a bordó színt viselő kapitányok feleltek. A Bárka természetesen nem tartott volna sehová a fehér pólós kis matrózok nélkül, akiket kérni sem kellett arra, hogy fel-alá szaladgáljanak a fedélzeten. Hamarosan a hajóács, vitorlamester és halász pólófeliratok mögött rejlő szerepekre is sikerült fényt derítenünk. Közben a piktogramokkal tarkított napirendet tanulmányozva leolvashattuk: épp a reggeli áhítat kezdetére érkeztünk.
A közös dicsőítés után interaktív tanítás formájában a kánai menyegző tanulságát érthettük meg: Krisztus jelen van a szükségeinkben, bátran megszólíthatjuk őt. Steinbach József személyes bizonyságtétele után jelmezes animátorok: egy papagáj és Panda doktor egészséggel kapcsolatos tanácsai is színesítették a napot. A programot felvezető medvevadászat-játék után eljártuk a hét tábortáncát.
A kis matrózlegényekkel és -lányokkal együtt akkor még én sem sejtettem, mennyi hasznos készséget és tudást szerezhetünk a digitális méregtelenítés egyhetes időszaka alatt. Az üdülő területén mindenfelé színes plakátokkal is találkoztunk, amelyek a kiskorúak személyi jogaira, a higiénia vagy éppen az egészséges táplálkozás alapelveire, valamint a testmozgás fontosságára hívták fel a figyelmet.
Az elmúlt nyolc évben több mint hétezer gyermek vehetett részt a református szervezésű integrációs táborokban, amelyek célja a lelki nevelésen kívül a felzárkózás segítése és a képességek kibontakoztatása az élménypedagógiai módszerek segítségével. A főként Kelet- és Dél-Magyarországról érkező jelentkezők több mint harmada hátrányos helyzetű, tíz százalékuk sajátos nevelési igényű. Református tanodák, iskolák, egyházközségek és a két gyermekvédelmi központ is küld ide általános iskolás és gimnazistakorú fiatalokat.
Mint megtudtuk, az érzékenyítés, az integráció és az esélyteremtés – az áhítathoz hasonlóan – nemcsak frontális módszerekkel, hanem személyes kapcsolódásokon keresztül is megélhetők: amikor a fiatalok közös tapasztalatokat szereznek, együtt játszanak és együtt dolgoznak egy-egy feladat megoldásán. Az élménypedagógiai foglalkozásokra már csak a távolból kísérhettük el a fészkeket.
Ez az időszak remek lehetőséget adott arra, hogy meghallgassuk egy püspök, egy lelkész és egy szolgálatvezető gondolatait a Bárkáról. Közvetlenül az ebéd előtt egy épp a kikötőbe futó kapitánnyal és két matrózzal is beszélgethettünk. Következzenek a személyes történetekkel átszőtt beszámolók:
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!