Drága Istenünk, sokszor azt hisszük, ha követünk téged, elveszítjük a szabadságunkat, ha nemet mondunk valamire miattad, kimaradunk az életből. Aztán látjuk, hogy ez a félelem tesz igazán rabbá. Hiszen kik vagyunk nélküled? A reménytelenség és kilátástalanság rácsai között szorongó foglyok csupán. Taníts meg minket, hogy benned szabadok lehetünk – szabadok a félelemtől, az elvárásoktól, mások véleményétől és saját makacsságunktól. Mutasd meg nekünk, hogy a te utad biztonságos, mert a nehézségekben sem hagysz minket magunkra, hanem pont annyi teret és lehetőséget adsz, amennyire szükségünk van, és amivel jól tudunk élni. Köszönjük, hogy veled nem elveszítjük, hanem végre megtalálhatjuk magunkat és azt, hol a helyünk ebben a világban.

Ámen.