Méltatlanul háttérbe szorított lelkészek

Február 25-én a kommunizmus áldozataira, köztük a református egyház meghurcolt tagjaira – lelkészekre, presbiterekre, hívekre – is emlékeztünk. Ismert tény, hogy a keresztyén felekezetek a berendezkedő kommunista hatalom célkeresztjében álltak, de arról már kevesebbet tudunk, hogy a Rákosi-diktatúra milyen manipulációval érvényesítette érdekeit az egyházakon belül.

„Mert zsarnokság szól / lázból, harangozásból, / a papból, kinek gyónol, / a prédikációból, / templom, parlament, kínpad: / megannyi színpad” – szól Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse, és egy frissen napvilágot látott könyv éppen e költői megfogalmazás igazát bizonyítja. Lányi Gábor a Reformáció öröksége sorozat negyedik köteteként, a Reformáció Öröksége Műhely gondozásában megjelent Méltatlanul háttérbe szorított dunamelléki református lelkészek az 1950-es években című munkája dokumentációs mélyfúrással mutatja be, ahogy a korabeli egyházi vezetés teljesítette a hatalom elvárásait. Munkája ugyanakkor arra is bizonyíték: minden eset különbözik, és gyakran az egyházi fegyelmezés mentette meg a renitens lelkészeket a még súlyosabb állami büntetésektől. Közismert, hogy az ötvenes éveket az állami koncepciós perek jellemezték, de mi volt a helyzet a kommunista diktatúra által ellenségnek tekintett felekezeteken, köztük a református egyházon belül?

A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara (KRE HTK) Egyháztörténeti Tanszékén docensként oktató Lányi Gábor a Dunamelléken az ötvenes években huszonhét, politikai okokból háttérbe szorított lelkész sorsát dolgozta fel tudományos igénnyel, de a nagyközönség számára is befogadható módon. A könyv nem csak gyakran megrázó személyes életutakat mutat be, de azt is feldolgozza, hogyan vonta ellenőrzése alá a totalitárius rendszer a református egyházat az 1950-es évek elejéig.

Lányi Gábor volt a vendége a HIT Talk podcastsorozat – a kommunizmus áldozatainak emléknapján publikált – hetedik epizódjának, amelyben friss könyvéről beszélgetett Földváryné Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökével, a KRE HTK Egyháztörténeti Tanszékének vezetőjével és Ablonczy Bálinttal, a KRE Reformáció Öröksége Műhely vezetőjével. Az adást a Károli-egyetem honlapján lehet meghallgatni.

Fotó: KRE.HU