Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
A Magyar Református Presbiteri Szövetség szeptemberben konferenciával ünnepelné fennállása 30. évfordulóját. – Folyóiratunk megújult, könyveket adunk ki, kiterjedt nemzetközi kapcsolataink vannak. Szeretnénk elindítani a Presbiteri Hálót – sorolja Viczián Miklós elnök.
A protestáns egyházakban népszerű a herrnhuti Evangéliumi Testvérközösség által 1731 óta (kétszázkilencven éve!) szerkesztett napi igegyűjtemény, az úgynevezett „Die Losungen”, magyar fordításban: Útmutató a Biblia rendszeres olvasásához. Ebben minden napra kapunk egy ószövetségi és egy hozzá tartalmilag kapcsolható újszövetségi igeverset.
Szövetségük elmúlt száz évéért online térben adtak hálát az 1921-ben alapított Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) tagjai. Munkáját Isten megbízásából fiatalokkal fiatalokért végzi. Sokszínűség, misszió, ifjúsági munka, önkéntesség, testi-lelki-szellemi nevelés, hovatartozás, Isten és fiatalok, más perspektíva – a szervezet ezekkel a kulcsszavakkal írja le, mit jelent az IKE.
A Magyar Biblia társulat Alapítvány munkájának célja, hogy valóban elérhető, mindennapi kenyerünk lehessen a Szentírás. – Feladataink négy részre oszthatók: a Biblia fordítása és szöveggondozása, kiadás, terjesztés, népszerűsítés – sorolja Pecsuk Ottó, a szervezet főtitkára. A bibliavasárnap apropóján beszélgettünk vele.
Hogyan lehet védeni magunkat attól, hogy kétségbe vagy depresszióba essünk? Tudatos távolságtartással: nem hallgatunk minden órában híreket, hanem figyelmünket munkával, mások segítésével, örömszerző elfoglaltsággal, olvasással, zenehallgatással kötjük le, hogy lelkünk feltöltődjön. Nem lehet a nap huszonnégy órájában gondokon rágódni, mert azok naggyá nőnek, és belebetegszünk.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Lelki megújulás és új utak keresése jellemzi a Gyulai Református Egyházközséget. – A legnagyobb evangelizátorok azok a testvérek, akik hitre jutottak. Ők fél éven belül hoznak egy másik embert. E folyamatnak a presbitérium és a gyülekezet csak katalizátora tud lenni, úgy, hogy a találkozási pontok létrejöttéhez minél több lehetőséget nyújt – mondja Baráth János vezető lelkész.
Édesanyám sokszor mondta, ha panaszkodtam vagy elégedetlenkedtem valami miatt: – Elköltözhetsz, munkahelyet válthatsz, továbbléphetsz egy másik kapcsolatba – de mindig mindenhová csak saját magadat fogod vinni. – Azaz ha békétlenség, elégedetlenség, keserűség van benned, hiába menekülsz a gondok elől, mindenhol utolérnek.
Sok kutya, ha választhat, fajtársai helyett szívesebben tölti idejét emberek között. Karl Barth dogmatikai műveiben kitér Isten és az állatvilág számunkra rejtett viszonyára – hiszen attól, hogy a Szentírás a teremtett ember szempontjából szól hozzánk, Isten nyilvánvalóan kapcsolatban van az általa teremtett világ többi részével is.
Megkezdődött élete legeseménydúsabb korszaka a gyülekezet ifijében. Sokan voltak az ifjúsági közösségben. A toronyszoba hangulatos babzsákjain elhelyezkedve énekeltek, és életre szóló barátságokat kötöttek, amelyeket sem a fizikai távolság, sem az idő vasfoga nem tudott kikezdeni.
A XX. század nagy teológusa, Pap László születésnapját csak néhány nap választja el február 25-től, a kommunizmus áldozatainak emléknapjától. Áldozat volt ő is, egy kegyetlen kor áldozata, amely derékba törte életét, és azokét is, akik elnémítása miatt nem hallgathatták őt. 2020. november 4-én, a nemzeti gyász napján láthatta a közönség Szakács Sára Érték és mérték című, róla szóló dokumentumfilmjét.
Kezébe vesz az ember egy 1936-ban készült, nyíltan és vállaltan propagandisztikus célzatú, a köztudatban, úgy vélem, ismeretlennek számító, mert nem a megszokott „trianoni térképes”, megfakult, nyolcvannégy esztendős kártyát, s máris egy rendhagyó történelemóra, sőt – közvetve – legújabb kori egyháztörténet-óra részese lehet.
A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara (KRE HTK) Egyháztörténeti Tanszékén docensként oktató Lányi Gábor a Dunamelléken az ötvenes években huszonhét, politikai okokból háttérbe szorított lelkész sorsát dolgozta fel tudományos igénnyel, egyszersmind a nagyközönség számára is befogadható módon.
Ugyan – legyintett magában Hémán –, majd épp itt fog gubbasztani, az alsóváros valamelyik házában. Vagy bolyong a felsőváros utcáin. Biztos, hogy valami érdekesebb helyen lesz. Mondjuk a Bethesda tavánál. Az aztán az izgalmas hely! Én biztosan oda mennék – gondolta magában, mert ő bizony sokszor elidőzött a Bethesda tavainak oszlopsoránál.
Új kiadvánnyal jelentkezik a Tiszántúli Református Egyházkerület. A füzet a járvány idején megbetegedetteket, hozzátartozókat és a segítő szakmában dolgozókat mutatja be és szólítja meg személyes tapasztalatok és szakmai útmutatás által. A benne szereplő írásokból kiderül, milyen hitbeli erőforrásokra, kapaszkodókra találhatunk a legnehezebb időkben.
Miközben egyre szélesebb körben érhető el a koronavírus elleni védőoltás, az Egyházak Világtanácsának főtitkára arra biztatja a vallási vezetőket, vegyék ki részüket a bizalom építéséből, harcoljanak a hamis információk ellen, aktívan támogassák a hazájukban elfogadott döntéseket. – Támogatnunk kell azt, ami orvosi, etikai, emberi jogi szempontból helyes – hangsúlyozza Ioan Sauca.
Beosztott lelkészként hittanórákon, gyermek-istentiszteleteken sok gyermekkel találkozom: nagyon szeretem őket. Mindig hálával tölti el a szívemet, amikor valaki, legyen gyermek, fiatal vagy felnőtt, elindul Jézus felé, és látjuk, ahogy megérkezik hozzá, elfogadja őt élete Megváltójának. Ennél nincs is nagyobb öröm.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.