Ők azok, akik majd minden vasárnap ott vannak az istentiszteleten. Éppen ezért könnyen szembetűnő a hiányuk, akár egy-két alkalom után is keressük őket.

Ők azok, akik elsőként érkeznek és utolsóként távoznak. Akik elsőként adakoznak és elsőként ajánlkoznak segíteni. Szeretetvendégség, szervezés esetén ők a biztos pont, a megbízható háttérszemélyek. Akik tudják, mi a dolguk és lelkiismeretesen el is végzik az általuk vállalt teendőket.

Sokszor ötletekkel érkeznek, javasolnak. Ami azt jelzi, otthon is számontartják a gyülekezet dolgait, és elgondolkodnak rajta, mi jót tehetnének még a templom és környezete szépítéséért.

Ők a szűk mag, akiknek éppen ezért gyakran irigyeik is vannak. Azok, akik jellemzően páholyból, értsd: a kocsmaajtóból nézik, lesik, vagy otthonról, a távirányítóval a kezükben ecsetelik, mi készül már megint a templomtorony alatt. Na, ők már nem szűk magot alkotnak. Azok, akik soha nem áldozzák fel az öt perc semmittevést vagy a vizezett sör árát a közösségért.

Ez hát a kulcsa a szolgálatunk folyamatosságának. Az áldozatkész, szűk tanítványi réteg, a hűségesek, akik a legtöbb közösségben megtalálhatók. Akik tudják otthon hagyni a teendőket, időt áldozni az Úr ügyének. Talán mert tudatában vannak annak, hogy ha ők kiesnek, nem ugranak oda öten-hatan a helyükre, hogy átvállalják a szolgálatot.

Ők a kulcsszereplők. Nem jobbak és nem rosszabbak, mint mások, nemis szentek, sőt, ugyanolyan esendő emberek, mint bárki más. Azonban engedik, hogy az Isten használja őket.

Márpedig ez a mai értékfosztó korszakban igencsak nagy elkötelezettségnek számít. Ma, amikor ki-ki elbújik a maga vackába, amikor sok helyen a közösségi tereket a talponállók jelenítik meg. Amikor sok ember enged annak, hogy az egyoldalú hajtás és önzés irányítsa életét.

A szűk mag az, amely soha nem tömegekből áll. Kis csoport, akik mindig erőn felül vállalnak, kevesen vannak, mégis mindig elegen. Mert az Úr mindig megáldja és kiegészíti az ő kevesüket. Így lesznek sokan és elegen. Így lesznek bővölködők. Egy-két ember időnként kiesik közülük. Üres marad a templomban a helye. Elhalkul a szó, elnémul egy nevetés. Egy sírhalom jelzi már, hogy valaki eltávozott. Aki tényező volt és számított.

Nemrég székeket vettünk egy konfirmációi adományból. A karzatra, amelyet ma már ritkán használunk. Ez a konfirmált ifjak helye... Mégis megvettük az új székeket, és amikor elhelyeztük őket, a régi, kényelmetlen falócák helyére, kissé felsandítottunk a mennyezetre. Székek már vannak. Te meg, Uram, adj hozzá híveket. Ámen.