– Amikor valaki tisztséget kap, az nem kis teher. De ha valaki a Krisztusért megtagadja magát, más színben jelenik meg előtte ez a feladat. Akit megválasztanak, annak elsősorban a szavazók bizalmát kellett elnyernie. De sem a lelkipásztor, sem az esperes nem érheti be ennyivel. Az igazi nyeremény az, ha életeket menthetünk, méghozzá úgy, hogy maga Jézus Krisztus megy előttünk az úton és segít a mi kereszthordozásunkban. Mert mi magunk semmit sem adhatunk váltságdíjul életünkért, de a kereszt által a mi életünk is megtaláltatott. Nyerjük hát meg a Krisztust, hogy ezáltal mi is sokakat megnyerhessünk Krisztus egyházának – figyelmeztetett igehirdetésében Fekete Károly püspök.

Az ünnepi alkalmon Markó István egyházmegyei főgondnok köszöntötte az egybegyűlteket, majd a leköszönő esperes, Katona Gyula tekintett vissza az elmúlt nyolc és fél év szolgálatára, megköszönve a szolgatársak segítségét és közreműködését. Ezután iktatta be tisztségébe Fekete Károly Demeter Ottót, akit a tiszántúli egyházmegyék esperesei egy-egy áldásmondással, a Békési Református Egyházmegye jelen lévő lelkészei pedig énekkel köszöntöttek.

Demeter Ottó esperesi székfoglalójában a Péld 3,3–4 versei köré építette igehirdetését.

– Szinte minden ember vágyik a szeretetre, hűségre, irgalomra és igazságra, és boldog az az ember, aki mindezeket megtapasztalhatja. Még teológuskoromban elhatároztam magamban, hogy én majd megtanulom ténylegesen megélni ezeket az életemben, hiszen fontos a parókia, a palást, a templom, de mindez semmit sem ér a szeretet, hűség, irgalmasság és igazság nélkül. Később jöttem csak rá, hogy magamtól képtelen vagyok erre, és csakis a Krisztusban valósulhat meg a mindennapjainkban ez a négy dolog. Mi mindannyian, akik itt vagyunk, azt szeretnénk, hogy a ránk bízott gyülekezetek hitben erősödjenek, és én hiszem, ha Krisztus növekszik bennük, akkor szolgálatainkon láthatóvá lesz Isten gazdag áldása – mondta a beiktatott békési esperes.