Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli református egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Az idő kereke színes, dupla oldalas, különleges vizualitású kiadvány, amelyben tíz nagy, mozgalmas tablón mutatjuk be a magyar történelmet – tudatja Pompor Zoltán, a Református Tananyagfejlesztő Csoport szakmai vezetője.
A szeretet kreatív – ezt láthattuk a mindennapokban. Büszke vagyok a diakóniában szolgálókra, mert nemcsak a kijelölt feladatukat végezték el, hanem ennél sokkal többet nyújtottak. Ez az, ami más szolgáltatóktól megkülönböztet: mi nemcsak szolgáltatunk, hanem szolgálunk is. Egymás mellett van szükség a tudásra, a szakmaiságra és a szeretetre.
Felszentelték a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház vezetőit: Géresi Róbert püspököt és Porubán Ferenc főgondnokot a rimaszombati református templomban. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke levélben mondott köszönetet a szlovákiai magyar reformátusoknak, hogy utódaikat keresztyén értékrendű embereknek nevelik.
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a trianoni országhatárok kijelölése miatt jött létre. Az első világháborút követően a Magyarországi Református Egyházról levált felvidéki gyülekezetek önálló egyházat kezdtek szervezni. Az egyház a rendszerváltásig nem működhetett önállóan, irányításába beleszólt a mindenkori államvezetés.
Minden vezető, a lelkészek, az esperesek és a püspökök is beépítik a maguk tégláját az egyház hitfalába, a soron következőknek pedig ezekre kell tovább építkezni. Ezzel én is így voltam – tudatja Fazekas László, aki tizenkét évig volt a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Az egyházvezetővel munkásságáról beszélgettünk.
... a nők ösztönébe van írva – mondják, így aztán a férfiak szívesen hagyják és elfogadják, ha a nők figyelmesek velük. Kényelmes az élet, ha vannak önkéntesek, akik szolgálnak nekünk. A gondoskodás bizonyos boldogsághormont termel abban, aki végzi, azaz visszahat rá és örömmel tölti el. Egy ideig.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A gondos, odaadó ápolás és a szeretet hozzáadott a terápiához, legalább ötven százaléknyit számít – vallja Csapody Marcell főorvos, aki az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben kapta meg a feladatot: teremtse meg a tárgyi és személyi feltételeit egy tizennyolc ágyas intenzív Covid-osztály kialakításának.
A keresztyén értelmiség nagy múltú rendezvényének, a szárszói konferenciának témája idén a globalizmus lesz. Az augusztus végén tartandó rendezvény előkészületeiről Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője beszél.
Az erdélyi óvodaépítések nagyszabású magyar állami program részei: a Kárpát-medencében hétszáztizenhárom intézményt újítanak fel, és százhetvenkilencet építenek. Ebből Erdélyben háromszázhetvenhat felújítás történik, és százhárom új épület készült-készül. Aligha van ennél fontosabb befektetés a jövőbe.
Isten életünkben adott ajándékaiért hálásak lehetünk. Olyan sok kincset kaptunk a Teremtőtől, egy életre eladósodtunk, de a legnagyobb kincsünk az ő irgalmas szeretete, amely által összetartozunk egymással és vele.
Petrőczi Éva Könyörgés, márciusi hóban című egybegyűjtött költeményeinek különös drámai küldetése van: „apostoli grammatikával”, szilárd hittel emberivé írni a jelen kuszaságait. Ez a költészet változékony, egyszerre személyes és egyetemes líra, szép építkezése.
Az Egyháztáji vásárt Debrecenben minden hónap harmadik szombatján tartják a Nagytemplom gyülekezeti központjának belső udvara. A helyi termelők és kézművesek termékei közül válogathatnak az érdeklődők. A vásár legfontosabb küldetése, hogy az egyházhoz kötődő vidéki kistermelőket összefogja és összekapcsolja a városi fogyasztókkal.
Lucius, Miró és gyerekcsapata együtt azt játszották, hogy harcot vívnak. Dél felé már folyt róluk az izzadtság. Miró anyja, Hélea be is hívta Luciust és Mirót az udvarról, a többiek pedig hazaszaladtak, Hélea a két fiúnak a kezébe nyomott egy kis árpakenyeret. A korsóban forrásvíz várta őket, de néhanapján kecsketejet is kaptak uzsonnára.
– Igehirdetések és evangélizációk által épülünk, a sok rétegalkalom pedig közösséggé kovácsol minket. Már a második ciklus alatt vagyok presbiter, én szervezem a gyülekezet eseményein az orvosi ügyeleteket, a Missziói Bizottság vezetőjeként a külmissziós alkalmakat, valamint a hit és tudomány témakörébe tartozó előadásokat.
Demeter Ottót, a Békési Református Egyházmegye új esperesét június 25-én ünnepi istentiszteleten iktatták be a zsadányi templomban. – Akit megválasztanak, annak elsősorban a szavazók bizalmát kellett elnyernie – hangsúlyozta igehirdetésében Fekete Károly tiszántúli püspök.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.