Kíváncsiskodni, mint a gyermek

Előfizetek

Csaknem háromszáz, hitoktatást végző kíváncsiságával telt meg a Debreceni Református Nagytemplom március 5-én. Kilenc egyházmegyéből – Záhonytól Szegedig, a Tiszántúli Református Egyházkerület minden szegletéből érkeztek résztvevők a hitoktatók első tiszántúli találkozójára.

ÖNFELEDT JELENLÉT A MINDENNAPOKBAN

A találkozó középpontjába az a fajta önfeledt és tudatos jelenlét került, amelynek nagymesterei a gyermekek. Bodó Sára egyetemi docens a szervezők nevében mondott köszöntőjében ennek jelentőségére hívta fel a figyelmet: mit jelent a felfedező, önmagára és másokra kíváncsi jelenlét, amikor testünk, lelkünk, tudatunk egy helyen van, összefonódik. A nap során a résztvevők tizennégy különféle műhely közül választhattak.

GYERMEKEKTŐL TANULNI

A délelőtt tartott áhítatában Fekete Károly rendhagyó módon a gyermekek szavaival élve vitte közelebb a jelenlévőket ehhez a Máté evangéliumában olvasható történethez: „Abban az órában odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: »Ki nagyobb a mennyek országában?« Jézus odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította; és ezt mondta: »Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.«” (Mt 18,1–3)

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!