Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református lelkipásztor, teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
A református keresztyén hit és a magyar önazonosság erősen összefonódik a határon túli magyar közösségekben – vallja Gilicze Andrásné, a Szentes-Felsőpárti Református Egyházközség lelkipásztora. Munkáját az elmúlt évben Zsindelyné Tüdős Klára-díjjal hálálták meg.
Lássuk meg úgy is, mint akinek a karja uralkodik. Kitárt karral vár, még mindig, sőt: „Fut az Isten az ember után...”. Ölelni kíván e két kar, és nem elítélni! Cirógatni, simogatni, mint aki tudja: magunk okozta háborúinkban mi magunk sérülünk a legtöbbet. Elesettségünk őszinte elé tárására van szükségünk.
Sokan „vakon” indultak neki a menekülésnek, de családi, baráti és gyülekezeti kapcsolatok révén többen vannak olyanok, akik már a határ átlépésekor tudták, hol töltik majd az éjszakát. A Hete családnak az Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség nyújt menedéket.
A szakképzés a fő területem, ott arányait tekintve kevesebb szerepet vállalt eddig az egyház, de vállalnunk kell ezt a területet is. Ezért is örülök, hogy a felzárkózó települések programban a legrászorultabbak között a kisiskolák oktatási ügyét támogathatjuk – tudatja Bruckner László, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója.
... viszony a szerelem, a házasság és a szexualitás, ami több, mint két test intim egysége. Baj, ha elválasztjuk a testi érzékelést a lelki kapcsolattól, a hittől és a spiritualitástól. Ha csak tabutéma a szexualitás az egyházban, az is baj, mert nincs bizalmas tér erről beszélni. De a test és lélek dualista szétválasztásával a keresztyénség abba az irányba torzult, hogy az, ami testi, bűnös, csak a lélek dolgaival közeledünk Istenhez (hellenizmus emberképe).
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők közötti kapcsolatot. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Egész életemben azt tehettem, amit szeretek, tanítottam és tudománnyal foglalkoztam. Kilencvenhárom évesen, hetvenéves pályámra visszatekintve úgy látom, olyan voltam, mint egy magvető, aki elveti a magot, de nem biztos, hogy ő fog aratni – tudatja Ritoók Zsigmond Széchenyi-díjas klasszika-filológus.
Jézus sem tett mást, mint egyszerűen csak engedte, hogy általa történjen az Isten. A Krisztust követők célja is az, mint Mesterüké: az Isten akaratának való engedelmesség. A nehézségek elkerülhetetlenek, de az irgalmas cselekedet gyógyír lehet. A kereszten függő Jézus az emberlét tragikumára, a szenvedésre és a halálra emlékeztet szüntelen.
Ha a történelem fogalma felől közelítünk, Bibliánk léptéke ezredéves. És bár sokan könnyen, talán túl könnyen azt a következtetést vonják le a Bibliában olvasható történetek alapján, hogy a pergő ezredévek alatt az emberi nem vajmi keveset változott – valójában lehetetlen figyelmen kívül hagyni az ésszel szinte felfoghatatlan távolságot, amelyre tekintünk.
A nehéz helyzetben lévőknek időt kell hagyni, hogy megnyílhassanak. Amikor Pál apostolt és Szilást megverték és bezárták a filippi börtönbe, kellett egy kis idő, amíg testük megnyugodott, és az Isten felé tudtak fordulni – idézi a példát Szabó Zoltán szernyei presbiter, az Evangéliumot Minden Otthonba nemzetközi szervezet kárpátaljai munkatársa.
– Élelmiszerünk van elég. Pénzünk, megtakarításunk nincs, de ezt csak Istennek mondtam el. Erre meglátogatott a hittestvérnőm, és segített, másnap egy másik hittestvér adta nekünk, amije van. Csodálatos volt ezt tapasztalni, hatalmas istenélmény, hogy betölti a szükségünket az Úr, és ekkora áldásokat élünk meg a legnehezebb időkben is! – Kristofóri Ildikó beregszászi presbitert a háború első hetéről kérdeztük.
„Jézus világosan átlépte a nők és férfiak között kiépített mesterséges válaszfalakat azáltal, hogy nők is lehettek tanítványai.” A nő puszta érintése, a hivatalos vallási szabályok szerint, tisztátalanná tette Jézust. Ő pedig meg sem említi a rituális tisztátalanságot, hanem azt mondja neki: „Leányom, hited megtartott téged, menj el békességgel!”
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Záhonytól Szegedig, a Tiszántúli Református Egyházkerület minden szegletéből érkeztek résztvevők a hitoktatók első tiszántúli találkozójára. Az esemény középpontjába az a fajta önfeledt és tudatos jelenlét került, amelynek nagymesterei a gyermekek.
– A hit megtartása csak úgy működik, hogy ha elfogadom Krisztust és azt az ajándékot, amit Isten benne adott nekünk. Én befogadtam Krisztust, attól kezdve ez valahogy magától értetődő volt. Kétségtelen, hogy az iskola önmagában nem predesztinálja az embert, de jó alapokat adhat.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten (május 31-én) Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, majd június 1-től Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
A hitbeli egység mindig megrendítő tapasztalatunk – vallja Harkai Ferenc Csaba, a budapest-kispest-központi eklézsia lelkipásztora. Évek óta látogatja a határainkon túli magyar területeket, segítséget visz a gyülekezeteknek. A nemzeti összetartozás napja alkalmán a közös hit és nemzeti identitás összetartó erejéről, az ottani magyar közösségekben szerzett tapasztalatairól osztja meg gondolatait.
Az egy, igaz Isten, a Fiú mellénk lépett, de úgy, ahogyan csak ő tud. Társunkká vált, magára vette a tér és idő kabátját, ugyanazt, amit mi hordunk születésünktől halálunkig: az Örökkévaló egy testben szorította be magát a világunkba. Lehajolt, hogy felemeljen, kirántson a veszélyből.
A pünkösdi csoda gyógyulást hozhat egyénnek, családnak, gyülekezetnek és egyháznak egyaránt – emelte ki a Zsinat májusi ülésén, Balatonszárszón Steinbach József lelkészi elnök. Emlékeztetett: nincs valódi megújulás bűnbánat – akár kitörő zokogás nélkül. Szólt a következő időszak feladatairól, a lelki megújulás szükségességéről, a pásztori vezetés felelősségéről, a Református Egyházak Világközössége körüli kérdésekről és az egyház társadalmi küldetéséről is.